A korábbi, széles körben elterjedt elmélet szerint az emlősök Y (férfi)-kromoszómája lassanként elpusztul vagy legalábbis stagnál, míg egy új kutatás alapján az Y folyamatos, teljes megújulásokkal gyorsabban fejlődik, mint gondoltuk.
Jennifer Hughes, a Whitehead Intézet doktorandusza munkatársaival a különböző fajok Y-kormoszómájának összehasonlításakor felfedezte, hogy az ember és a csimpánz esetében komoly különbségek találhatók, ez azt jelzi, hogy a genom ezen része jóval gyorsabban fejlődött az elmúlt hatmillió évben. "A leggyorsabban a spermiumok termelődéséért felelős génszakasz fejlődik" - mondta Hughes.
A kutatók az elsők, akik felderítették a csimpánz Y-kromoszómájának szerkezetét. Arra számítottak, hogy az nagymértékben hasonlít az emberére, de azt tapasztalták hogy jelentős különbségek vannak mind a szerkezet, mind a gének tekintetében. Ezt a kutatók az Y-kromoszómához kötött tulajdonságokkal és a különböző párzási szokásokkal magyarázzák. Mivel egy nőstény csimpánzzal gyors egymásutánban akár több hím is párosodhat, a hímek spermiumai éles versenyben állnak egymással. Amelyik több spermiumot termel, nagyobb eséllyel indul ebben a versenyben és nagyobb eséllyel örökíti utódaira az Y-kromoszómához kötött gént.
A kutatók jelenleg más emlősök Y-kromoszómájának feltérképezésén dolgoznak, hogy meghatározzák, vajon más fajok esetében is ilyen gyorsan fejlődött-e az Y.
A tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg.
