A modern génszerkesztés két úttörője, Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás szerint a két tudós a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 "genetikai olló" kifejlesztéséért részesül az elismerésben, amelyet előttük mindössze öt nő kapott meg.
Komoly áttörést jelentett a genetikai olló
A CRISPR/Cas9 nevű genetikai olló kialakítása valóban óriási áttörést jelentett, segítségével ugyanis eddig soha nem látott pontossággal lehet szerkeszteni, átalakítani a DNS-t. Komoly szerepe lehet a daganatok elleni küzdelemben, de sikerült "kivágni" vele a HIV vírusát is, illetve testre szabott baktériumokat is létrehozhatnak vele, amelyek visszaállítják a páciens egészséges mikrobiomját .
A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják, a koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban a megszokottnál szerényebb körülmények között.
Az ünnepség hétfőn az orvosi-élettani Nobel-díj átadásával kezdődött, amelyet a hepatitis C vírus (HCV) felfedezéséért vehette át Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton. Az indoklás szerint a három kutató eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás (hepatitis) elleni küzdelemben. A díjazottakról és munkájukról az alábbi cikkünkben is írtunk!
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: