A miniagyak a sejtek miniatűr gyűjteményei, amelyek segítségével a tudósok az agy fejlődését tanulmányozzák. A svájci szakértők őssejtekből hoztak létre emberi, csimpánz- és makákóagyat. Tanulmányukban bemutatták az agyi fejlődés három típusában részt vevő gének térképét. Miután sikerült kifejleszteni azt a technológiát, amelynek segítségével agysejtek növeszthetők az őssejtekből, a kutatók közvetlenül össze tudták hasonlítani a különböző emberszabásúak agyi fejlődését. A "miniagyakat" négy hónapon át növesztették borsószem méretűre.
A makákóagy fejlődött a leggyorsabban
Ezek a - tudományosan agyi organoidnak nevezett - sejtcsoportok egyszerű szerkezetek, amelyek különböző agysejttípusokból állnak és nem képesek semmilyen funkciót ellátni. A kutatók szerint a három különböző agy kezdetben még azonos sebességgel fejlődött, de miután a sejtek elkezdtek specializálódni valamilyen neurontípussá, a makákóagy fejlődött a leggyorsabban. Sebességben a csimpánzagy követte, a leglassabbnak pedig az emberi agy bizonyult.
"Úgy tűnik, nekünk van szükségünk a leghosszabb időre agyunk kifejlesztésére, de a végső állapot az embernél a legösszetettebb. Talán több időbe telik, míg létrejön a nagy számú összeköttetés a neuronok között és az emberi agy eléri kognitív funkcióit. De valójában egyelőre nem tudjuk, miért történik így" - mondta Barbara Treutlein, a Bázeli Egyetem tudósa.
Az emberi és a csimpánzagy közötti különbségek rámutathatnak, miért összetettebb az emberi agy - véli Grayson Camp, aki szintén a a Bázeli Egyetem kutatója. A brit Orvostudományi Kutatótanács (MRC) munkatársa, Madeline Lancaster szerint pedig a miniagyak segíthetnek megválaszolni azt az alapvető kérdést, hogy mi teszi az embert emberré.
"Összetett nyelvünk van, képesek vagyunk az elvont gondolkodásra, a csimpánzok pedig nem. A miniagyakkal végzett munka nem modellezi ezeket a különbségeket, mivel ezek nem működő agyak, de segítenek megérteni a fejlődés korai szakaszának különbségeit" - fejtette ki Madeline Lancaster.
