A szakértők már eddig is ismerték a közömbös unalmat (ellazultság és zárkózottság), a kalibráló unalmat (bizonytalanság és fogékonyság a változásra), a kereső unalmat (nyugtalanság és a változás aktív keresése) és a reagens unalmat (motiváció egy helyzet alternatíváinak felkutatására). A most felfedezett ötödik típust apatikus unalomnak nevezték el, amit tehetetlenségként definiálnak.
A közzétett tanulmányban a kutatók azt írják, hogy mindenki csak egyet részesít előnyben az öt unalomtípus közül. A szakértők úgy vélik, hogy ha sikerül meghatározni, mely típust tapasztalja meg egy adott személy, az segíthet a figyelemzavarok, a gyenge tanulási készségek, a munkahelyi nehézségek és a hasonló problémák kezelésében.
A Müncheni, az Ulmi és a Konstanzi Egyetemek, valamint a New York Városi Egyetem és a montreali McGill Egyetem szakértői közös kutatásuk során fedezték fel az unalom ötödik típusát, miközben a négy ismert típus hatásait vizsgálták.
A tanulmány szerzője, Dr. Thomas Götz, már hét éve kutatja az unalom hatásait a mindennapi életünkre. Kimutatta, hogy az unalom különböző válfajai eltérő fizikai és érzelmi reakciókhoz vezetnek, így az emberek az ingerlékenységtől a szorongáson át egészen a nyugalomig a legkülönfélébb hatásokat megtapasztalhatják.
A mostani, 143 diák részvételével két hétig végzett kutatásból az derült ki, hogy az emberek többsége nem váltogat az unalom típusai között, hanem személyiségétől függően többnyire egy bizonyos típusa hat rájuk. Az apatikus unalmat viszonylag sokan, a résztvevők 36 százaléka tapasztalta, így ez tűnik a leggyakoribb típusnak.
