A hallókészülékek használata után a résztvevők 3 százalékkal jobb eredményt értek el a rövid távú kognitív teszteken – számolt be a jamanetwork.com egy közelmúltbeli kutatásról. A kutatók felmérése alapján a hallókészüléket viselő idősek 19 százalékkal kisebb valószínűséggel mutatták a kognitív hanyatlás jeleit, mint azok, akik nem viselték azt. Magyarázat lehet erre, hogy a hallókészülékek aktiválják az agy bizonyos területeit.
A témában korábban elért eredményekre hívta fel a figyelmet az Index: már 2016-ban egy, a Harvardon végzett kutatás azt találta, hogy a hallássérült betegek hallókészülékkel jobb pontszámot értek el a memória- és koncentrációs teszteken.
A halláskárosodás az elmagányosodást is fokozza
Az új eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a hang valószínűleg jót tesz az agynak. Lehetséges, hogy a nagyothallók több kognitív képességet használnak a beszéd megértéséhez, így kevesebb energiájuk marad arra, hogy összpontosítsanak és emlékezzenek a hallottakra. Ebben a helyzetben pedig a hallókészülékek valóban csökkenthetik a kognitív megterhelést, így ugyanis jobban lehet fókuszálni és memorizálni. Olyan elmélet is létezik, miszerint a halláskárosodás megnehezíti az interakciókat, az ember elmagányosodik, ami szintén a demencia egyik kockázati faktora.
Életmódváltással csökkenthető a kockázat
A 60 éven felüli korosztály tagjainak átlagosan 5-8 százaléka küzd valamilyen mértékű demenciával. Mindez az átlagélettartam mostani növekedési üteme mellett azt jelenti, hogy 2030 és 2050 között 82 millióról várhatóan 152 millióra növekszik majd a számuk. Bizonyos életmódbeli szokások beiktatásával jelentősen csökkenthető a szellemi hanyatlás és a demencia kockázata. E körbe tartozik az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a szellemi kihívást jelentő tevékenységek, hobbik űzése, továbbá a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: