Azok a brit tudósok...

<b>Hálószobatitkok</b>

A brit kutatók kedvelt témái közé tartoznak azok a vizsgálatok, amelyek a szexualitással és a potenciával állnak valamilyen összefüggésben. Nekik hála, már majd egy évtizede tudjuk, hogy ha heti három alkalommal élünk nemi életet, akár a felére is csökkenthetjük a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Továbbmegyünk: a fent említett kutatók a G-pont létezését sem átalkodtak megcáfolni, méghozzá egyből a Journal of Sexual Medicine című szaklap hasábjain.

Hab a tortán, hogy amolyan esszenciális tudásként azt a sokkoló hírt is tudomásunkra hozták, miszerint minden tizenkettedik férfi elalszik a szexuális aktus közben.

<b>Félelem és reszketés</b>

A stressz mechanizmusáról és a szervezetre gyakorolt hatásairól nyilvánosságra hozott tanulmányok már valószínűleg nem hozzák kellőképpen lázba a közvéleményt, így a britek is gondoltak egyet, és egyszerűbbnek látták felkutatni a hét legstresszesebb időpontját, hogy valami újat mondjanak. Gondolta volna, hogy ez a kedd délelőtt 10 óra lenne? A kijelentést háromezer alkalmazott véleményére alapozták, azaz tekinthetjük akár reprezentatívnak is az eredményt. A szorongással kapcsolatban ugyancsak végeztek tudományos munkálatokat, méghozzá a fogorvosokkal összefüggésben: bebizonyították például, hogy a szájdoktoroknál jelentkező idegeskedés első számú kiváltó oka a fúró jellegzetes hangja. A bajt orvosolandó, hosszas fejlesztés után el is készült a fúrónémító prototípusa.

<b>A babaprojekt előtt</b>

Semmiképpen ne hagyjuk figyelmen kívül a szóban forgó szaktekintélyek azon eredményeit sem, amelyek a terhesség, a szülés témakörében születtek az elmúlt években. Az edinburgh-i egyetem tudósai például kifejezetten óva intenek minden terhes nőt a túlzott parfüm- és krémhasználattól, mert a tudományos kutatások tanúsága szerint ezek növelik a születendő fiúgyermek magtalanságának esélyét.

Szigetországi tudósok, akiknek tényleg sokat köszönhetünk: Edward Jenner, a himlőoltás feltalálója; Joseph Lister, az antiszeptikus sebészeti eljárások bevezetésének felfedezője; William Harvey, aki elsőként írta le pontosan a vérkeringés rendszerét, illetve Alexander Fleming, a penicillin felfedezője.Ennél is gyakorlatiasabb a londoni King's College tavalyi publikációjának tételmondata, jelesül hogy minden korábbi dogmával ellentétben vajúdás közben igenis lehet enni. A brit kutatók nem kevesebbet állítanak, minthogy a vajúdás hosszát, a külső segítség igényét és a császármetszések előfordulásának arányát sem befolyásolja, ha a kismamák nassolnak két fájás közt.

Jobban tesszük, ha a szülés időpontját is a szigetország felfedezéseihez igazítjuk: a British Journal of Psychiatry című szakfolyóiratban ismertetett eredmények szerint ugyanis a tavasszal született gyerekeknek nagyobb az esélyük arra, hogy később étkezési zavar jelentkezzen náluk, szemben az őszi babákkal.

<b>Nincs párkap&shy;csolat britek nélkül</b>

Ha eddig kétségeink lettek volna afelől, hogy a britek mindenhez értenek, akkor még nem találkoztunk olyan publikációjukkal, amely a párkapcsolatokról mondja ki az igazságot. Szerintük például a korábban hitt hét évnél mára már négy évvel hamarabb következik be a legválságosabb időszak a párkapcsolatokban, ezen következtetésüket pedig kétezer brit felnőtt megkérdezése után vonták le. Még szerencse, hogy listát is mellékeltek a kapcsolatölő tényezőkről, amelyek sorrendben a következők: a hízás, a testedzés elhagyása, a pénz és a költekezés körüli vitasorozatok, a túl sok vagy ellentétes műszakokban végzett munka, a tisztálkodás elhanyagolása, a rokonság, a romantika hiánya, a silány szexuális élet, a horkolás, a fogcsikorgatás, az árampazarlás, a divatjamúlt öltözködés és az elégtelen fürdőszobai higiéné.

Ha azonban már a kapcsolati krízisek okait ilyen szépen feltérképezték, nem hagyhatták ki a legjobb párkeresési receptet sem. Szerintük ugyanis az erősebbik nem képviselőinek akkor van a legnagyobb esélyük párt fogni, ha az udvarlást hadonászó tánccal színesítik - olvasható például a Royal Society Biology Letters című folyóiratban.

Ez is érdekelheti

időszakos böjt

Így hat az időszakos böjt az agyunkra

intenzív osztály

Prof. dr. Molnár Zsolt: „Az intenzívre kerülő betegek jelentős része meghalna a segítségünk nélkül”

medveállatka

A medveállatka jelenthet megoldást az öregedésre

ketogén diéta

Jót tesz a memóriának a keto diéta

További érdekességek a Nők Lapja Egészség július-augusztusi számában. Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen rá elő a oldalon!