Az emberek sokáig nem látták a kéket

Érdekes tényre hívja fel figyelmünket egy filológiai kutatás: az ősi nyelvekben nem található szó a kék színre, se a görögben, se a kínaiban, se a japánban, se pedig a héberben. És ha nem létezett szó a színre, az bizonyítékként szolgálhat arra, hogy ezt a színt bizony sokáig nem is látták.

Először William Gladstone kutató figyelt fel 1858-ban arra, hogy az Odüsszeiában teljesen más színeket kapnak a tárgyak: a tenger borsötét, a méz zöld, a vastárgyak és a birkák pedig lilás árnyalatúak. Emiatt kezdte el összeszámolni, hogy az egyes színeket Homérosz hányszor említi: a feketét csaknem kétszázszor, a fehéret mintegy százszor említi, de a többi színre meglepően keveset hivatkozik: a vöröset 15-nél is kevesebbszer, a sárgát és a zöldet pedig tíznél kevesebbszer említi.

Gladstone más ősi görög szövegeket is megvizsgált és meglepve tapasztalta, hogy a kék sehol sem szerepel, mintha a szó nem is létezett volna – mintha a görögök egy színtelen, erősen fémes, fekete-fehér világban éltek volna, amibe néha bevillant egy kis vörös vagy sárga – hangzik el a Radiolab podcast legújabb epizódjában.

Hallottunk már olyanokról, akik színtévesztők vagy színvakok: ők kevesebb színt látnak sokunknál. De mi van azokkal, akik több színt látnak, vagyis 100 milliót? Ők tetrakrómok és többnyire nők. Gladstone kutatását egy Lazarus Geiger nevű filológus folytatta: ő az izlandi regéket, a Koránt, ősi kínai történeteket, illetve a Biblia héber nyelvű változatát is megvizsgálta. A hindu védikus szövegekkel kapcsolatban említette azt, hogy ezen szövegek több mint tízezer sor hosszúak és hosszasan foglalkoznak a mennyországgal. Számos leírás olvasható tehát ezekben, amelyek az éggel kapcsolatosak: tudjuk azt, hogy milyen vörös a hajnal, milyen a villámlás , milyenek a felhők, csak éppen egyetlenegy dolgot nem említenek: azt, hogy az ég kék.

Az emberek sokáig nem is látták a kék színt

Geiger ezt követően kezdte el vizsgálni, hogy a “kék” szó mikor jelenik meg a nyelvekben és furcsa mintázatot figyelt meg. Minden általa kutatott ősi nyelvben volt szó a feketére és fehérre, vagy a sötétre és a világosra, a következő szó, ami megjelent az általa vizsgált nyelvekben (az ősi szövegek alkotásának időpontjának sorrendjét figyelembe véve), a vörös volt, ezután érkezett a sárga és a zöld (bár ezen kettő sorrendje egyes nyelvekben megcserélődött), az utolsó megjelenő szín pedig a kék volt. (Érdekes módon az egyetlen ősi kultúra, amelynek nyelvében megjelenik a kék, az az egyiptomi volt: egyúttal ők azok, akik tudták, miként kell kék ruhafestéket gyártani.)

A kérdés adja magát: ha nem volt szó a nyelvekben a kék színre, akkor az emberek nem is látták azt?

Azt természetesen nem tudhatjuk, hogy Homérosz szemei mit láttak, csak feltételezéseink lehetnek. Ezekre adhat egyfajta választ a brit Jules Davidoff kultúrpszichológus kutató vizsgálata, aki Namíbiában vizsgálta meg a himba törzset. Ezen törzs nyelvében nincs szó a kékre, illetve nem különböztetik meg egymástól a kék és a zöld színt.

Amikor egy kísérlet során mutattak nekik 11 zöld négyzetet és 1 kéket, a legtöbben nem látták ezek között a különbséget. Akik igen, azoknak sokkal több időre volt szükségük ahhoz, hogy meglássák, mi a “meglepő” a vizsgálandó képen. Ugyanakkor a himba törzs tagjainak sokkal több szava van a zöld szín különféle árnyalataira. Davidoff annyit tudott elmondani ezzel kapcsolatban, hogy véleménye szerint ha nincsen szavunk egy színre és ezzel nem különítjük el fejben a többi színtől, sokkal nehezebb felfogni és azonosítani azt, hogy mi az egyedi benne, hiába látjuk szemünkkel a hullámhosszok közti különbséget.

A témával kapcsolatban több érdekességet hallhatunk még a Radiolab podcast Colours című epizódjában.

Forrás: www.businessinsider.com

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

Az átmenetileg megnövekvő gomoly- és fátyolfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, nyugati szelet élénk, helyenként erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra