A neandervölgyi ember tudományos megítélését máig komoly viták övezik. Az általánosan elfogadott nézet szerint az emberfélék egy fajának számítottak, és nagyjából 28 ezer évvel ezelőtt haltak ki. Mások azonban úgy vélik, hogy nem külön fajról, hanem a Homo Sapiens alfajáról van csak szó, amely ráadásul nem is tűnt el teljesen, hanem keveredett a Homo sapiens sapiens alfajjal, külön rasszt létrehozva.
Mégsem tűnt el teljesen a neandervölgyi
Ez utóbbi feltételezést erősíti meg az is, hogy a kutatók szerint a neandervölgyi ember génállománya az európai lakosság nagyjából 2 százalékában is megtalálható. Ez a felfedezés igazolja, hogy a modern emberek elődei képesek voltak utódot nemzeni a neandervölgyiekkel, leszármazottaikban pedig a mai napig azonosítható a kihalt alfaj genetikai öröksége.
Korábbi kutatások igazolták, hogy ezek az emberek az átlagosnál ellenállóbbak bizonyos fertőzésekkel szemben, az új kutatás viszont arra világított rá, hogy a gének az agy- és fejformára is hatással vannak.
Dr. Simon Fisher és kutatócsoportja közel 4500 európai ember koponya MR-képét hasonlította össze a genetikai adataikkal. Két olyan gént (UBR4, illetve PHLPP1) sikerült azonosítani, amely a neandervölgyiek örökségéből származik, és befolyásolja az agy, valamint a koponya alakját: jellemzően hosszúkásabb fejformát és laposabb fejtetőt eredményez. A kutatók szerint annak azonban nincs jele, hogy a neandervölgyi gének a kognitív képességekre is hatással lennének.
Forrás: Independent
