A kutatást a Max Planck Intézet kutatói végezték a Tübingeni Egyetem tudósaival közösen. A talált combcsont mitokondriumait vizsgálták, hogy megtalálják a neandervölgyiek és a modern ember között a kapcsolatot. A mitokondrium az energia előállításában és elraktározásában játszik meghatározó szerepet. Azért érdekes a kutatók számára, mert viszonylag előrelátható módon mutálódik a DNS-e. Könnyen fel tudják térképezni a mutációkat, és jó közelítéssel tudják megbecsülni, hogy a két populációban mikor voltak ezek közösek.
A modern ember és a neandervölgyi utoljára 400 ezer évvel ezelőtt közösködött, pedig a korábbi vizsgálatok szerint már 800 ezer évvel ezelőtt szétváltak útjaink. Olyan törzset is találtak, amely 400-450 ezer évvel ezelőtt vált le a neandervölgyiektől és indult vándorútra a világ körül. Ezt a törzset a szibériai Gyenyiszovai-barlang után nevezték el.
Tavaly robbant a hír, hogy egy spanyol barlangban találtak neandervölgyi csontokat. Ezek 430 ezer évesek, vagyis feltételezik, hogy a neandervölgyiek akkor már elvándoroltak Afrikából. Az elfogadott elmélet szerint a modern ember 50 ezer évvel ezelőtt hagyta el Afrikát. Ezt az elméletet módosítják a DNS-t vizsgáló kutatások, amelyek feltételezik, hogy a két emberfaj gyakrabban találkozott az évezredek alatt, mielőtt teljesen elváltak volna útjaik.
És most jön a csavar. A német barlangban talált csont korát ugyan nem tudták meghatározni szénizotópos kormeghatározással , de a mitokondriumok DNS-e alapján 124 ezer évesre becsülik. Viszont nem az akkoriban elterjedt neandervölgyiekhez tartozik, hanem egy jóval korábbi, legalább 220 ezer éves törzshöz.
Ezekből a tényekből sok következtetést lehet levonni. Egyrészt a modern ember többször járt Európában - és jóval korábban az eddig feltételezettnél. Útjai során barátkozott a neandervölgyiekkel, és keveredtek egymással. Másrészt a neandervölgyiek sokkal változatosabbak a gondoltnál.
Forrás: Index.hu
