A borderline személyiségzavarban szenvedő, botoxolt nőknél csökkenhet az agy negatív érzelmek feldolgozásáért felelős területének aktivitása – olvasható a Scientific Reports nevű szaklapban megjelent tanulmányban. Az új eredmények – amelyekről a Semmelweis Egyetem oldalán is beszámoltak – összhangban állnak korábbi kutatásokkal, amelyek szerint a botox hasznos lehet a mentális problémák, például a depresszió és a szorongás kezelésében is.
Mérsékelhetőek a negatív érzelmek
A Semmelweis Egyetem kihelyezett német tagozata, az Asklepios Campus Hamburg, valamint a Hannoveri Orvosi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja a homlok izmaiba fecskendezett botulinum toxin (BTX vagy botox) az érzelmi ingerek feldolgozását és az impulzív viselkedést. A vizsgálatba 45, borderline személyiségzavarban (BPD) szenvedő nőt vontak be, akiknél állapotuk miatt olyan szélsőséges személyiségjegyek és érzelmi megnyilvánulások kerülnek előtérbe, amelyek nagymértékben megnehezítik az egyén beilleszkedését a társadalomba. A páciensek az átlagosnál fokozottabban élik meg a negatív érzelmeket mint a düh vagy a félelem.
A kutatásban résztvevők egyik csoportja BTX-injekciót kapott, a többiek pedig akupunktúrás kezelésen estek át. Az eljárások előtt és 4 héttel utána egy úgynevezett „go/no go” választásos feladatot kellett végrehajtaniuk: meg kellett állniuk, hogy különböző társasági szituációkra reagáljanak, amelyeket egy számítógépen prezentáltak nekik. „Korábbi kutatásokra alapozva azt feltételeztük, hogy ha a homlokizmokat BTX-injekcióval ellazítjuk, megszakítunk egy visszacsatolási folyamatot az arc és az agy között, és ezzel csökkenthetjük ezeket a negatív érzelmeket” – magyarázta dr. Axel Wollmer, a Semmelweis Egyetem Asklepios Campus Hamburg oktató-kutatója.
A tanulmány levelező szerzője hozzátette, az fMRI felvételeken az látszott, hogy a BTX-injekcióval kezelt pácienseknél csökkent az agy amygdala régiójának aktivitása, amely a negatív érzelmek feldolgozásért felelős. Így az fMRI felvételek segítségével elsőként sikerült bizonyítani, hogy a BTX valóban módosíthatja ennek a gyakori pszichés problémának a viselkedésbeli és idegrendszeri tüneteit.
A szorongást is enyhítheti a botox
Korábbi kutatások arra engednek következtetni, hogy az izmok és az agy közötti visszacsatolási folyamat nem csak a homlok régiójában működhet. Egy 2021-es tanulmányban a német tudósok a Kaliforniai San Diego Egyetemmel együttműködésben azt találták, hogy a botulinum toxin a szorongást is enyhítheti. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) adatbázisában 40 ezer, BTX-kezelésen átesett beteg visszajelzéseit elemezték, a pozitív mellékhatásokra fókuszálva. Itt a páciensek nemcsak kozmetikai céllal kaptak botulinum toxint, hanem más betegségek kezelésére is, és nemcsak a homlokizmaikba adták be az injekciókat, hanem például a fejizmokba (migrén ellen), a felső és alsó végtagokba (görcsös összehúzódások ellen) vagy a nyaki izmokba (nyakmerevség kezelésére). A kutatók azt találták, hogy a szorongásos rendellenességek 22-72 százalékkal kevesebbszer fordultak elő a botulinum toxinnal kezelt a pácienseknél, mint azoknál, akik más terápiát kaptak hasonló betegségeikre. Ebből arra következtettek, hogy vagy a BTX-szel kezelt izomcsoportok idegei kommunikálnak az aggyal valamilyen testi visszacsatolás formájában, vagy a botulinum toxin jut be valahogyan a központi idegrendszerbe.
Ugyanezt az adatbázist a szakemberek már 2020-ban is elemezték, akkor a BTX-injekciók lehetséges antidepresszáns hatásait vizsgálva. Arra jutottak, hogy azt nemcsak a depresszió kezelésére lehetne használni, ahogy azt már korábbi kutatások is sugallták, hanem a BTX egyenesen védelmet is nyújthat a depresszió kialakulása ellen.
„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint körülbelül 280 millió ember szenved depresszióban világszerte. A szokásos kezelési módszerek – mint a pszichoterápia vagy az antidepresszáns gyógyszerek – a páciensek körülbelül egyharmadánál csak részlegesen hatékonyak, ezért szükség van új módszerek fejlesztésére, és a botulinum toxin injekciónak itt lehet szerepe” – hangsúlyozta dr. Wollmer.
