Lehetek influenzás az oltástól? – Íme a legfontosabb tények és mítoszok

Az influenzavírusok úgynevezett RNS-vírusok, ami praktikusan azt jelenti, hogy gyorsan változnak. Az adott évben keringő törzsek egészen mások lehetnek, mint amelyekkel szervezetünk az azt megelőző szezonokban találkozhatott, ennél fogva nem is alakul ki ellenük tartós védelem fertőzést követően. Mindennek nyomán a legerősebb fegyverünk a szezonális influenza elleni oltás, amelyet évről évre meg kell ismételni, hogy hatékony védelmet nyújtson a súlyos lefolyású betegség és annak szövődményei ellen. Ugyanakkor a téma kapcsán rengeteg tévhit és félreértés kering a köztudatban. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra dr. Catherine Wilson, a Glasgow-i Egyetem infektológus, virológus kutatója cikke alapján, amelyet a The Conversation oldalán publikált.

Kell fizetni az influenza elleni oltásért?

Mint azt megírtuk, a korábbi évekhez hasonlóan egyes kockázati csoportok idén is térítésmentesen kaphatnak influenzaoltást Magyarországon. E körbe tartoznak a 60 év felettiek, a krónikus légzőszervi, szív- és érrendszeri vagy anyagcsere-betegséggel élők, az immunhiányos betegek, a várandós vagy a közeljövőben gyermekvállalást tervező nők, a tartós ápolást-gondozást nyújtó intézmények ellátottjai, valamint az egészségügyi és szociális intézmények dolgozói. Aki pedig nem jogosult ingyenes oltásra, a gyógyszertárakban orvosi vényre megvásárolhatja az oltóanyagot, majd háziorvosánál beadathatja.

Kinek nem ajánlott az influenzaoltás?

Fontos hangsúlyozni, hogy az influenza elleni vakcina előnyei messze meghaladják az esetleges kockázatait, és minél többen oltatják be magukat a szezonban, annál jobb. Ezzel együtt akadnak ritka esetek, amikor valóban ellenjavallt az oltakozás. Nem oltathatja be magát, akiről ismert, hogy súlyosan allergiásan a vakcina valamely összetevőjére. Meghatározó lehet e tekintetben például a tojásallergia, egyes oltóanyagok előállításához ugyanis tyúktojást használnak, így azokban előfordulhatnak olyan fehérjék, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékeny szervezetben. Ezzel együtt a tojásallergia sem feltétlenül kizáró ok, de mindenképpen tájékoztatni kell róla orvosunkat.

Meddig tart, amíg kialakul a védettség?

Az oltás beadását követően nagyjából két hét alatt alakítja ki immunrendszerünk a megfelelő védettséget. Pontosabban ennyi idő szükséges ahhoz, hogy kellő számú antitestet termeljen az influenzavírusok ellen, és így a következő találkozás alkalmával nagy hatékonysággal elpusztíthassa azokat, még mielőtt fertőzést okoznának.

Influenzás lettem oltás után: mi okozhatta?

Wilson szerint előfordul, hogy valaki közvetlenül azután betegszik meg, hogy felvette az oltást. Ez azonban nem több balszerencsés időzítésnél. Amikor ugyanis elkapja valaki a fertőzést, az influenzavírus néhány napig még tünetmentesen megbújhat a szervezetében. Emiatt aztán úgy is beoltathatják magukat az érintettek, hogy tudtukon kívül akkor már hordozzák a fertőzést. Noha ez még nem kifejezetten veszélyes, azért a betegségtüneteket felerősítheti, így nem is szerencsés együttállás. Éppen ezért is tanácsolják általánosan az orvosok, hogy lázas betegen senki se vegye fel az influenzaoltást, hanem várjon vele, amíg meggyógyul.

Befolyásolja a mellékhatásokat, hogy mely törzsek ellen véd a vakcina?

Többféle influenza elleni védőoltás is forgalomban van. Itthon az idei szezonban három különböző oltóanyag is elérhető például. Ezek közös jellemzője azonban, hogy nem tartalmaznak fertőzőképes vírust. Úgy érdemes ezt elképzelni, hogy nem a konkrét ellenséget ismertetik meg az immunrendszerrel, csupán egy képet mutatnak neki róla. Szervezetünk így megtanulja, hogyan ismerje fel, és amikor ténylegesen érintkezésbe kerül vele, már gyakorlottan tudja felvenni vele szemben a harcot. Ezzel együtt teljesen természetes, ha az oltás beadását követő 1-2 napban enyhe panaszok jelentkeznek. És bár bizonyos években agresszívabb, gyorsabban terjedő influenzatörzsek jelenhetnek meg, a védőoltások lehetséges mellékhatásaira ez nincs kihatással.

Beadathatom egy időben az influenza és a koronavírus elleni oltást?

A két védőoltás biztonságosan beadatható szimultán vagy időben nagyon közel egymáshoz, miközben ez a hatékonyságukat sem csökkenti. A fellépő mellékhatások is jellemzően enyhék, és főként némi hidegrázásra, illetve az oltás helyén kialakuló átmeneti diszkomfortra, fájdalomra korlátozódnak. Továbbá az eddigi megfigyelések szerint a két oltás egyszerre történő beadása esetén sem jelentkeznek nagyobb arányban mellékhatások, mintha időben elkülönítve adnák be azokat.

Mikor a legjobb felvenni az influenzaoltást?

Az oltás nyújtotta védelem nagyjából három hónapig marad meg magas szinten. A legoptimálisabb az, ha ősszel vagy még a tél kezdetén oltatjuk be magunkat, így mire elkezdődik a járvány (Magyarországon jellemzően január-február tájékán), már védettek lehetünk, és a védettségünk ki is tart a szezon végéig.

Idén korán elkaptam az influenzát. Így is beoltassam magam?

Minden télen sokféle influenzavírus cirkulál a közösségekben. A trivalens vakcinák három meghatározott törzs ellen nyújtanak védelmet. Még ha tehát valaki át is esik a fertőzésen ősszel, akkor is érdemes felvennie az oltást, mert vannak további törzsek, amelyek ugyanúgy megbetegíthetik az influenzaszezon során.

Hogyan működik az oltás immunhiányos betegeknél?

Ha valakinek gyenge az immunrendszere, nagyobb valószínűséggel betegszik meg az influenzától. Egészségügyi okok és specifikus gyógyszeres kezelések egyaránt közrejátszhatnak abban, hogy immunrendszerünk nehezebben tud hatékony antitesteket termelni az influenzavírusok ellen. Ez azonban nem azt jelenti, hogy teljesen védtelenek lennénk, illetve hogy a vakcinák hatástalanok. Mindazonáltal például időseknél az immunválasz gyakran gyengébb, ezért erősebb dózisú oltóanyagot javasolnak számukra, fokozandó annak hatékonyságát. „A biztonság kedvéért azért fontos arra törekedni, hogy eleve elkerüld az influenzát. Amellett, hogy távolságot tartasz a betegektől, illetve ahol szükséges, maszkot veszel fel, érdemes hozzátartozóidat és a környezetedben élőket is oltakozásra biztatni. Ez ugyanis extra védelmet jelent számodra is” – tanácsolja Wilson.

Mi a legerősebb érv az influenzaoltás mellett?

Noha önmagában az oltás nem jelenti azt, hogy ne kaphatnánk el az influenzát, a súlyos megbetegedés kockázatát viszont jelentősen csökkenti. Ami pedig szintén fontos, hogy csökkenti annak kockázatát, hogy mások elkapják tőlünk a fertőzést – beleértve azon hozzátartozóinkat is, akik szervezete nehezebben tudna megbirkózni a betegséggel.

Honnan tudják, mely influenzatörzs ellen érdemes oltani?

Mint ugye említettük, az influenzavírus folyamatosan fejlődik, változik. Változtatja felszínén azokat a fehérjéket, amelyek alapján immunrendszerünk képes beazonosítani a betolakodókat. Az év folyamán kutatók nemzetközi csoportja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koordinációja mellett azon dolgozik, hogy előre tudja jelezni, pontosan milyen vírusok ellen érdemes még a szezon kezdete előtt oltóanyagot készíteni. Mindezt az influenza szezonális jellege teszi lehetővé. Ha ugyanis megfigyelik, hogy mely törzsek cirkulálnak a déli féltekén, kiemelten Ausztráliában télen – júniusban és júliusban –, abból már nagyjából kirajzolódik, hogy mi vár fél évvel később az északi féltekén fekvő országokra. Egyszersmind lehetőséget nyújt arra is, hogy a vakcinagyártók optimalizálni tudják a WHO útmutatásai alapján oltóanyaguk összetételét az adott szezonra.

Érdemes megemlíteni, hogy bár a rendszer általánosságban jól működik, azért bőven akadnak kiszámíthatatlan tényezők is a folyamatban. Így aztán egyes években előfordul, hogy az előzetesen legyártott védőoltások nem illeszkednek igazán jól a ténylegesen cirkuláló vírusokhoz, ezáltal a hatékonyságuk is alacsonyabb. Wilson szerint azonban még így is védettebbek a súlyos lefolyású megbetegedéssel szemben, akik beoltatják magukat, mint akik oltatlanul néznek szembe a járvánnyal.