A mediterrán étrend napjaink egyik legfelkapottabb trendje az egészséges életmód hívei körében, köszönhetően annak, hogy számos kedvező hatást tulajdonítanak neki a különböző tudományos vizsgálatok. Általánosságban a diéta lényege, hogy magas arányban tartalmaz zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, halat és egészséges zsírsavakat, például olívaolajat, miközben csak szűk mértékkel javasolja tejtermékek, vöröshúsok és telített zsírsavak fogyasztását. Mint azt korábban megírtuk, a 2013 óta az UNESCO által világörökségként elismert mediterrán étrendről úgy tartják, fontos szerepe lehet például különféle szív-érrendszeri problémák, a 2-es típusú diabétesz, daganatos kórképek és a demencia prevenciójában egyaránt. Mindazonáltal egy, az Amerikai Neurológiai Akadémia (AAN) folyóiratában most megjelent tanulmány szerint ez utóbbi kapcsolat megkérdőjelezhető.
Önmagában az étrend sem csodaszer
„A korábbi tanulmányok vegyes eredményeket hoztak az étrend demenciakockázatra kifejtett hatásairól. És bár a saját tanulmányunk sem zárja a lehetséges összefüggést az étrend és a demencia között, de nem is találtunk kapcsolatot” – idézi az AAN közleménye Isabelle Glanst, a svédországi Lund Egyetem kutatóját, a tanulmány vezető szerzőjét. Glans és munkatársai összesen 28 ezer embert vontak be vizsgálataikba, akiket aztán húsz éven keresztül követtek nyomon. Az alanyok átlagéletkora a kutatás kezdetén 58 év volt, és egyiküknél sem diagnosztizáltak akkor még demenciát. A két évtized során a résztvevők hétnaponta adták le étkezési naplójukat, de egyéb kérdőíveken és interjúkon keresztül is gyűjtöttek tőlük információkat.
A vizsgálati időszak végére közel kétezer embernél, a teljes csoport 6,9 százalékánál alakult ki a demencia valamely formája, beleértve az Alzheimer-kórt és a vaszkuláris demenciát egyaránt. A kutatók első körben azt keresve elemezték a táplálkozási adatokat, hogy az alanyok étrendje mennyiben feleltethető meg a hagyományos táplálkozási ajánlások és a mediterrán étrend elveinek. Ezután egyéb kockázati faktorokat – kor, nem, iskolázottság – is figyelembe véve felmérték, hogy a táplálkozási szokások kapcsolatba hozhatók-e a demencia kialakulásának veszélyével. Végül azonban sem a hagyományos egészséges étrend, sem a mediterrán étkezés kapcsán nem találtak bizonyítékot rizikócsökkenésre.
Glans ezzel együtt megjegyezte, hogy mindenképpen további kutatásokra lesz szükség, hogy alátámasszák a mostani, kétségkívül kedvezőtlen eredményeket. „Önmagában az étrend talán nem bír kellően erős hatással a memóriára és gondolkodásra, de valószínű, hogy ez is egy tényező sok másik mellett, amelyek befolyásolják a kognitív funkciók alakulását. Éppen ezért – egyéb óvintézkedések mellett – az étrendi stratégiák továbbra is potenciálisan szükségesek a kockázati tényezők kontroll alatt tartásához” – kommentálta a tanulmányt Nils Peters, a Bázeli Egyetem szakértője.
