Ízületi gyulladás: segíthet a jóga?

A jóga a testet és a lelket egységben kezeli olyan gyakorlatokon keresztül, mint a kontrollált légzés, a nyújtás, a meditáció és a relaxáció. Azon kívül, hogy szorongás- és stresszcsökkentő hatása van, számos egészségügyi előnyét is kimutatták már. Éppen ezért egyre több orvosi terápia kiegészítője a jóga. Amerikában körülbelül minden tizedik ember végez rendszeresen jógagyakorlatokat az egészsége érdekében. Az új kutatás pedig arra mutatott rá, hogy jó hatása lehet-e a jógának az ízületi gyulladás különböző formáira.

Az arthritis minden ötödik amerikait érinti; a betegek többsége 65 éves kor alatti. A betegség legjellemzőbb tünetei az ízületek fájdalma és merevsége. Ez a betegség a leggyakoribb oka a mozgáskorlátozottság kialakulásának. Körülbelül 22,7 millió amerikai él valamilyen fokú mozgáskorlátozottsággal az arthritisnek köszönhetően. A betegségre nincs ma ismert gyógymód; a mozgás azonban köztudottan a legjobb módja a tünetek enyhítésének.

Egyre több kutatás foglalkozik a jóga egészségre gyakorolt hatásaival: kiderült, hogy nemcsak a fizikai fájdalomra hat jótékonyan a rendszeres jógázás, hanem a lelkünket is gyógyítja: még akkor is javítja a hangulatunkat, ha "csak" testmozgásként tekintünk rá, és a jóga spirituális részével nem foglalkozunk. Hogyan teheti rendbe lelkünket? Az amerikai Betegségkontroll és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control & Prevention) javaslata szerint az arthritisszel élő betegeknek heti 75 percnyi nagy vagy 150 percnyi közepes intenzitású testmozgást kellene végezniük. Ugyanakkor a betegek körülbelül 90 százaléka nem tartja be ezt a tanácsot, ami a fájdalomnak és az ízületek merevségének, valamint annak köszönhető, hogy a betegek nem tudják pontosan, hogy milyen mozgásforma lenne a legmegfelelőbb nekik.

Bartlett szerint a jóga különösen jó hatással van az arthritisben szenvedőkre.

Hogy ezt a hipotézist bizonyítsa, 75, túlnyomórészt ülő foglalatosságot végző , 18 év fölötti személyt vont be a vizsgálatba; a kiválasztottaknak vagy a térdükben volt osteoarthritisük vagy rheumatoid arthritisben szenvedtek. A résztvevők egy véletlenszerűen kiválasztott része heti két alkalommal egy 60 perces jógaórán kellett, hogy részt vegyen 8 héten keresztül. A heti két jógaóra mellett hetente egyszer otthon is kellett gyakorolniuk. A többi résztvevőnek azt mondták, hogy „várólistára” kerülnek.

A gyakorlatokat a résztvevők számára egyénre szabottan alakították ki, ugyanis nem volt világos, hogy a jógagyakorlatok milyen hatással vannak a sérülékeny ízületekre. A betegek a kísérlet előtt kivizsgáláson is átestek, és a kísérlet ideje alatt is szedték azokat a gyógyszereket, amelyeket korábban. A kísérlet ideje alatt felmérték, hogy a betegek hogyan érzik magukat testileg és lelkileg. Azok a kutatók, akik ezeket a felméréseket készítették, nem tudták, hogy éppen melyik csoportot (a jógázókat vagy a várólistásokat) kérdezik-e éppen ki.

A vizsgálatból az derült ki, hogy a jógázó betegek szerint 20 százalékkal csökkent a fájdalmuk, energikusabbnak és vidámabbnak érezték magukat, mint azok, akik a várólistán szerepeltek. Ezzel együtt 20 százalékkal javult a fizikai teljesítőképességük is, például az otthoni és a munkahelyi teendők elvégzésében. Ráadásul az eredmények 9 hónappal később éreztették hatásukat.

Mindezek alapján a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a mozgásszegény életmódot folytató arthritisben szenvedő betegek számára biztonságos és hatékony mozgásformát jelent a jóga. A kutatás vezetője Susan J. Bartlett, a Johns Hopkins University School of Medicine munkatársa volt; eredményeiket a Journal of Rheumatologyban publikálták. Forrás: www.medicalnewstoday.com