Akupunktúra és gyógyítás

Alapelvek és princípiumok

Az akupunktúra az acus = tu és pungo = szúrni szóból ered. Kínai neve: csen-csiu. A kínai medicina furcsa túltengésben szenved. Embert ugyan nem boncolt, de hatalmas anatómiája van, ahol a szerveket barátság, számmisztika, asztrológia, geometria, szimmetria, esztétika kapcsolja össze, rendeli egymás alá. Tízezerféle lázat ismer, és herbakultuszával fantasztikus gyógyszertára van. A betegségekről 3000 éve vezet statisztikai karakterológiát.

A kínai univerzizmus és taoizmus panteista felfogása az emberi testet a világ kicsinyített makettjének képzeli el. A mikro- és makrokozmosz analógiáit keresi. A föld maga az emberi test, a fej az égbolt, a haj a csillagok, az ember csontváza a hegyeket jelenti. A véredények folyamok, a négy végtag a négy évszak, az év tizenkét hónapja a nagy ízületeknek, a napok pedig a test 365 kis ízületének felelnek meg. A szívet a Nagymedve csillagképpel, a szemet és a fület a Nappal és a Holddal hozzák kapcsolatba. Tudományfilozófiailag vizsgálva a különbséget a keleti és a nyugati orvoslás között: a nyugati inkább ok-okozati, elemző-következtető, míg a keleti összegző-megsejtő, egészet látó, hasonlító-egybegyüjtő.

Mértékek

Az akupunktúra mértékegysége a cuny, ami a páciens saját, kb. egy hüvelykujjnyi szélességének felel meg. Úgy állapítjuk meg, hogy kört képeztetünk a páciens nagy- és középső ujjából. Az individuális, kizárólag a páciensre jellemző cunyt a középső ujj II. ízén, a két bőrredő közötti távolság adja. Ez a mértékegység képezi továbbiakban a testen végzett beavatkozások meghatározásának kiindulópontját. Szép hasonlatossága van e rendszernek a düreri aránytannal, az elv ugyanaz: minden embernek önmaga az aránya. A nyugati medicinában ez is teljesen másképpen van: tapasztalati úton konstruált, egészségesnek hitt, többnyire az amerikai statisztikák átlagértékeinek megfelelő szintre állítják be pl. a beteg ionjait, máj- és egyéb enzimjeit, vizelet- és vérértékeit, szívfrekvenciáját stb. Sok esetben ezen átlagértékek perdöntőnek bizonyulnak annak eldöntésében, hogy az embert azonnal betegnek minősítik-e, vagy ehhez még további, nem igazán stresszmentes vizsgálatokra van szükség. A nyugati diagnosztika csak azonosítja, átlagértékeivel csak kifejezi a beteget.

A jin és jang elve

A szinuszhullámvonallal felezett kör, mely a taoizmus tanítása szerint folyamatosan, dinamikusan egymásba alakul, a természet világában az egység és az ellentét alaptörvényét szimbolizálja.

Rokonítható ez az elv a vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus hatásaival, bár annál jóval általánosabb érvényű. A jin-jang elv tetten érhető a világ más szellemi áramlataiban is. Gondoljunk csak a magyar történelem kettőskirály-intézményére - Holdkirály: gyula, Napkirály: kende - , amelyet az Árpád-ház mindvégig fenntartott, vagy az ősi teremtésmítoszokban fellelhető androgün élőlényre, a férfi és a női lelkület egymást vonzó-taszító egységére. Leegyszerűsítve, ha a jin: Pindarosz, Dante, Bach, Raffaello és Arany János, fogalmilag pedig: arány, rend, kristály, harmónia, fegyelmezett bizonyosság, akkor a jang: Beethoven, Van Gogh, Michelangelo, Dosztojevszkij és Ady Endre, fogalmilag pedig: erjedés, örvény, idéző mámor, kísértő önkívület. Jin: az Evangélium mondatai, jang: pedig Bartók disszonanciája.

Meridiánok:

A hagyományos kínai orvoslás (HKO) szerint a meridiánok az energiaáramlás útjai (TAO), vezetékei, csatornái. A testet láncolatszerűen behálózva bonyolult rendszert alkotnak. Ezek szabályozzák a különböző szervek muködését, és szállítják a vitális energiát. 12 páros főcsatorna és 8 páratlan különleges vezeték létezik, amelyek nagyjából az egyes szerveknek felelnek meg. A csatornákban észlelhető energetikai rendellenességek (diszfunkciók) a betegségek fő megnyilvánulásai. Az energiaáramlásnak a meridiánokban (csatornákban) felszínes és mély köre van.

A meridiánokban tehát energia kering, amit ospárának, csi-nek neveznek.A csi a meridiánláncolatban szigorúan meghatározott sorrendben, periodikusan kering. Kétóránként más-más meridiánban éri el az energiatelítettségét: ez a meridián maximum ideje. Egy teljes ciklus ideje 24 óra. Az egyes szervek optimális idejének élettani alapja van. Pl. a tüdő aktivitása az óradiagram szerint hajnali 3-5 óráig tart. Az asztmás rohamok zöme is ekkor szokott fellépni. A reggeli székletürítés pedig a vastagbél meridián csúcsidejében reggel 5-7 óráig esedékes. A hármas melegítő maximális ideje pedig összhangban van azzal, hogy a lázas megbetegedések leggyakrabban este 21-23 óráig járnak felszökő magas lázzal. A szexuális aktivitás ideje pedig 19-21 óráig a legerosebb, a filmek is ilyenkor borzolják a legjobban a libidónkat. Az optimális időben végzett kezelés a meridiánon nyugtató, csillapító (szedatív), röviddel utána serkentő (tonizáló) hatású.

Pontok

Az akupunktúrás pontok a meridiánokon helyezkednek el. Ezek kb. 0.5-2mm átmérőjű kis területek. Érzékenységük betegségekre utal. Minden betegségre meghatározott pontkombináció, ill. pontmintázat jellemzo. Ezekbe a pontokba tűt szúrva a betegség megszüntethető. Egy-egy betegség tehát egy-egy geometriai alakzatnak fogható fel.

1. Betegség esetén fájdalmassá válnak.
2. Nyomásérzékenyek.
3. Elektromos ellenállásuk kicsi.
4. Légzőpontként működnek ( a pont CO₂-leadása fokozott). Ennek felfedezése magyar kutató, dr. Eöry Ajándok érdeme.
5. Sok receptort tartalmaz.
6. Minél távolabb van egy pont az agytól, annál hatásosabb.
7. A terápiában legalább 15-féle pontminőséget alkalmaznak.
8. A pontba fecskendezett helyi érzéstelenítő felfüggeszti a pont hatásait.