Az állatvilágban a muslicáknál figyelhető meg legjobban a hímivarsejtek okozta eltérő viselkedés: hatásukra a nőstények többet esznek, több utódot hoznak világra és kevésbé reagálnak más hímek viselkedésére.
A muslicáknál a spermában található fehérjék azért is változtathatják meg a nőstények viselkedését, mert bekerülnek a keringési rendszerbe, innentől pedig akár az agyba is eljuthatnak. Az még nem világos, hogy az emberi sperma alkotóelemei mire fejtik ki hatásuk, bekerülhetnek-e például a véráramba, de elméletileg az apróbb molekulák, például a hormonok esetében ez teljesen elképzelhető, vélik az ausztrál kutatók.
A sperma hatására a méhnyakban lévő gének kifejeződése is változik - például azoké, amelyek az immunrendszerre, az ovulációra, a méh fogadóképességére vagy akár magára az embriófejlődésre is hatással vannak. A hímivarsejtek révén történő kémiai kommunikáció azonban inkább közvetett, ugyanis ezek hatására a méhnyakban olyan vegyületek termelődnek, amelyek a test többi részére is kihatnak, módosítva azok működését.
A kutatók elmondták: természetesen az ember, a sertés és az egér hímivarsejtjei is hatással vannak a nőstények ivarszerveire, a kérdés csak az, hogy tapasztalhatók-e olyan viselkedésbeli változások, mint amilyeneket a muslicák esetében észleltek. Ez a terület még javarészt felderítetlen: egy 2002-es, 300 diákkal végzett kutatásból azonban kiderült, hogy kevésbé voltak depressziósak azok a nők, akiknek a partnere nem használt óvszert. Ha ez igaz, akkor a depressziót akár mesterséges spermát tartalmazó készítményekkel is lehetne kezelni, vélik a kutatócsoport tagjai.
Forrás: Newscientist
