Lejárt az óraátállítás ideje?
Támogatja az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának megszüntetését az Európai Parlament illetékes bizottsága. Az indítvány így várhatóan az EP plenáris ülése elé kerül a közeljövőben, a végső döntést pedig az Európai unió társjogalkotói fogják meghozni.
Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint idén állították volna át utoljára az órákat az EU-ban, de ez a tagállami fenntartások miatt már biztosan nem valósul meg. Az új céldátum 2021 lesz.
A brüsszeli testület egyébként még egy konzultációt is indított az óraátállítással kapcsolatban. A 4,6 millió válaszadó 80 százaléka a megszüntetés mellett tette le a voksát. A javaslat támogatói szerint a márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás káros hatással van az egészségre, ezzel szemben pedig csak minimális az elérhető energiamegtakarítás mértéke.
Az óraátállítás "mellékhatásai"
Magyarországon március utolsó vasárnapjára fordulva hajnali 2 óráról 3-ra tekerjük a kismutatót, októberben pedig ennek fordítottjaként 3 óráról 2-re. Akármennyire csekély mértékűnek tűnnek is azonban ezek a változtatások, valójában igen kellemetlen hatásai lehetnek az emberi test működésére.
Szervezetünk biológiai órája számos szinten irányítja az életünket. Fő feladata az anyagcsere-folyamatok, a vérkeringés és az immunrendszer optimalizálása, valamint az alvás és az ébrenlét váltakozásának szabályozása. Belső óránk azonban nem képes rögtön alkalmazkodni az alvási szokásainkban bekövetkező hirtelen változásokhoz, ennek megfelelően az óraátállítás is zavart okozhat működésében.
Mindennek nyomán - egyéni érzékenységtől függően - napközben erős fáradtság és dekoncentráltság, akár fejfájás, valamint alvási nehézségek is jelentkezhetnek. Mi több, kutatások igazolják, hogy az óraátállítást követő napon rendszerint növekszik az átlagoshoz képest a közlekedési és a munkahelyi balesetek száma, illetve tavasszal a szívinfarktusok aránya is megemelkedik.
