Mit érdemes tudnunk a gyakori téli levegőminőség-romlás okairól és hogyan védekezhetünk ellene? Dr. Pintér Ferenccel, a HáziPatika.com napi humánmeteorológiai információit szolgáltató Meteo Klinika vezérigazgatójával beszélgettünk.
- Mi az oka a télen olyan gyakori rossz levegőnek hazánkban?
Ősszel és télen a gyenge légmozgás, az alacsonyabb napállás hatására a káros anyagok leülepszenek a talaj közelébe. Ráadásul a hideg és a rossz idő miatt jóval többen közlekednek autóval, a forgalmi dugók is gyakoribbá válnak, emellett a fokozott fűtési igény hatására is számos káros anyag jut a levegőbe. Így a frontszegény időjárási helyzetben könnyen feldúsulnak a szennyezőanyagok, és komoly, az egészségre veszélyes szmog alakulhat ki.
- Milyen hatással vannak ezek az anyagok az emberi szervezetre?
Az egyik legnagyobb veszélyt a járművek kipufogójából, valamint kályhák, kazánok üzemeltetése során levegőbe kerülő nitrogén-oxidok jelentik. Ezek feldúsulása szem- és nyálkahártya-irritációt, légúti gyulladásokat, a szem kötőhártyájának gyulladását okozhatják, nagyobb mennyiségben a tüdőbe jutva pedig hosszú távon roncsolják az ottani kötőszöveteket is.
A kén-dioxid is egészségkárosító hatású: ugyancsak égetés során kerül a levegőbe. Gyakori az orr nyálkahártya, a szem és a légcső irritációja , és akár hörghurutot is okozhat. Nagyobb mennyiségben ez is károsítja a tüdőt. Fontos felhívni a figyelmet a PM10 nevű szennyezőanyagra is, mely a levegőben lebegő finom szemcséjű részecskéket (aeroszol) jelenti. A közlekedés, a szén- és fatüzelés során kerül a levegőbe, az alsó légutakba jutva ugyancsak kellemetlen tüneteket vált ki.
- Kik a leginkább veszélyeztetett csoportok és mit tehetünk, hogy megvédjük őket a légköri folyamatok káros hatásaitól?
A légszennyezésre különösképpen a légzőszervi rendellenességgel élők, a kisgyerekek és az asztmások érzékenyek, nekik különösen ajánlott elkerülni a forgalmas csomópontokat, a belvárosokat a szmogos időszakban, de hosszútávon, évek, évtizedek alatt szinte mindenki megtapasztalja a szmog kellemetlen tüneteit. Már a szmogveszélyes időszakot megelőzően is célszerű a gépkocsi használatot mellőzni és ahol lehetséges, ott a gáztüzelésre átállni, így késleltethető lehet a szmog kialakulása. A szmogos időszakokban nem javasolt a huzamos szabadban tartózkodás, és a lakások szellőztetését is érdemes a jellemzően kevésbé szmogos déli, kora délutáni órákra időzíteni.
Az időjárás szervezetre gyakorolt hatásai azonban nem általánosíthatók. Időjárás-érzékenység gyanúja esetén ajánlott felkeresni a Meteo Klinikát , ahol az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott, több mint egy évtizedes kutatás és fejlesztés eredményeinek felhasználásával orvosok, humánmeteorológusok és természetgyógyászok által kidolgozott, tudományosan megalapozott módszerekkel segítünk az egyéni időjárás-érzékenység feltérképezésében és kezelésében.
