A megfelelő minőségű és mennyiségű alvásnak vitathatatlan szerepe van a mentális egészségünk megőrzésében, egyesek azonban különböző pihenési technikákkal is próbálkoznak annak érdekében, hogy agyuk működését felturbózzák. A történelem legsokoldalúbb elméi közül többen - köztük Salvador Dalí festőművész és Thomas Edison feltaláló - is feljegyeztek egy olyan speciális alvástechnikát, ami szerintük jó hatással van a kreativitásra. A Livescience oldalán is közzétett kutatás eredménye szerint igazuk lehet.
Meglepő technika segíti a kreativitást
A technika lényege, hogy az alvási ciklus egy jól behatárolható pontján kell felébredni, amikor a valóság és a fantázia összemosódik. Mindezt a két brilliáns elme egyszerűen úgy érte el, hogy lefekvéskor a kezébe vett egy kanalat, vagy másik, hasonló nagyságú tárgyat. Amikor éppen elszenderedtek volna, a kanál a kezükből a padlóra esett, amitől felébredtek majd gyorsan neki is álltak a munkának, mert úgy érezték, kreativitásuk ilyenkor ért a csúcsra.
Ezzel a különös technikával egy korai alvási szakaszból tértek magukhoz, amelyet hipnagógiás állapotnak, vagy N1-nek neveznek. Ez a ciklus az elalvás pillanatától néhány percig tart csupán, az éjszakai pihenésünk alig 5 százalékát teszi csak ki. Éppen ezért viszonylag kevés kutatás foglalkozott eddig ennek az alvási szakasznak a hatásaival - mondta Delphine Oudiette vezető szerző, a Paris Brain Institute alváskutatója.
Ebben az alvási szakaszban alakzatok, színek, álomképek elevenednek meg a szemeink előtt, és akár hangokat is hallhatunk, az alváskutató ezért le akarta tesztelni, valóban lehet-e hatással a kreativitásra. Ehhez 103 résztvevőnek kellett megoldania egy matematikai feladatot, amelyben a kreativitásukat használva ismerhettek fel egy mintázatot. A kísérlet első felében kipihenten ültek neki a feladatnak, míg egy 20 perces szünetet követően, a másodikban a csoport egy részénél Dalí technikáját használták: egy poharat kellett a kezükben tartani és ellazulni, amíg fel nem riadtak arra, hogy a pohár a lábuk mellett hever összetörve. Eközben egy EEG segítségével az agyukat és alvási ciklusaikat is figyelték.
A bóbiskolás után ismét meg kellett oldaniuk a feladatot, az eredmények szerint pedig ezúttal nagyobb sikerrel is jártak. Azok az emberek, akik legalább 15 másodpercig az N1-es ciklusban voltak, 83 százalék eséllyel fedezték fel a feladványban lévő mintázatokat. A másik csoport, aki ébren maradva ismételte meg a kísérletet, csupán 30 százalékban járt sikerrel. Néhány résztvevőt hagytak tovább pihenni a két vizsgálat között, viszont ők sem voltak kreatívabbak az ébren maradt csoportnál. Vagyis a látványos pozitív hatás csak azoknál érződött, akik az N1 szakaszban ébredtek fel, amikor a pohár kihullott a kezükből.
