Születésünkkor - mint azt már a 60-as években végzett tanulmányok bizonyították - mindössze kétfajta félelmet ismerünk: félelmet a zuhanástól és félelmet az erős hangoktól. Az emlősök számos válfajánál ezek a képességek életmentők a vadonban. Egy kisgyermek viszont nem automatikusan fél a pókoktól , hanem a szülőktől és a környezetéből érkezett jelzések alapján épül fel benne az aggodalom.
Az emberek hajlamosak félni bizonyos dolgoktól Ugyanakkor a félelem tanulása fontos vonásunk. Norrholm kísérletei szerint az a veterán katona, aki túlélte egy szatyorba rejtett pokolgép felrobbanását, a következő alkalommal, amikor elhagyott bevásárlótáskát lát, azonnal "harcolj vagy menekülj" reakciót ad. A gyerekek sem tudják, hogy a csontvázas halloween-jelmezekre borzongva kellene reagálniuk, amíg a szülők újra és újra el nem mondják nekik, hogy a csontváz milyen félelmetes.
Ha szemben szalad velünk az utcán egy nagy, hangosan csaholó kutya, az agyunk kétféle reakciót ad. A rövid út az amigdalába vezet, az agynak abba a részébe, amely a látás, szaglás és hallás jeleit továbbküldi azzal, hogy itt van valami félelmetes. Erre az adrenalintermelés fokozódása a válasz, ami gyorsabb szívveréshez és izzadáshoz vezet. Felkészül a szervezet a "harcolj vagy menekülj" állapotra. Ezzel szinte egy időben elindul egy üzenet a hosszabb úton is a magasabb agykérgi központ felé. Az agy az információt értékelve mondhatja, hogy ilyennel már találkozott, "amelyik kutya ugat, az nem harap", és lefújja a riadót, felülbírálja a rövid úti reakciót.
Ezt a képességünket használjuk fel arra, hogy legyőzzük a zsigeri félelmeket, és beüljünk borzongani egy horrorfilmre . A félelem egyes kutatások szerint az adrenalin mellett dopamint szabadít fel, amely kellemes érzéseket kelt. Ez a folyamat összefüggésbe hozható például a szerencsejáték-függőséggel is, de az extrémsportolók is így tartják kordában a félelmeiket: az agykérgi úton meggyőzik magukat, hogy amit csinálnak, nem veszélyes.
Nem minden ember reagál egyformán a veszélyes helyzetekre, és ebben nemi különbségek is mutatkoznak. A veszély szorongást okoz, amelyet a nők sokkal jobban tűrnek - a férfiak viszont meg akarnak szabadulni tőle! Talán ez a magyarázata, hogy a férfiak jobban kedvelik az extrém sportokat, a horrorfilmeket vagy akár a hullámvasutazást is, ahol hozzászoktathatják magukat a félelemhez, és ezáltal csökkenhet a szorongásuk.
Forrás: www.cnn.com
