"Az alvás funkcióit semmi más nem tudja helyettesíteni" - ezt a gondolatot, amit a francia neurobiológus, dr. Joëlle Adrien könyvében olvashatunk, érdemes megfontolnia mindenkinek, aki megpróbálja megspórolni a pihenést. Főleg azoknak kell ezen eltöprengeniük, akik azon akarnak "időt nyerni", hogy nem alszanak eleget. A jó alvás című könyv francia szerzője szerint ugyanis a modern világban gyakran nem tulajdonítunk kellő fontosságot az éjszakai pihenésnek.
A modern élettel, és az "idő pénz" - szemlélettel száll szembe a görög származású amerikai bestseller-író és üzletasszony, a Huffington Post médiavállalat társalapítója, Arianna Huffington is. Az alvás forradalma című könyvében ő arról ír, hogy egészségünk egyik alapja az alvás, amely kölcsönhatásban áll szinte mindennel. "Amikor elkezdtem hét-nyolc órát aludni, könnyebben ment az elmélkedés és a mozgás, bölcsebb lett a döntéshozatal, s mélyebb kapcsolatba kerültem magammal és másokkal is" - emlékezik vissza a multimilliomos, akinek könyve - Joëlle Adrienéhez hasonlóan - magyarul is megjelent.
Kevés alvás = testi problémák
Az alvással foglalkozó szakértők és népszerűsítő írók nem véletlenül hangsúlyozzák a pihenés fontosságát: az alváshiány okozhat szorongást, stresszt, depressziót - ám ezek csak a lelki bajokkal összekapcsolódó problémák. Az Európai Kardiológiai Szövetség 2018-as tanácskozásán a görög Epameinondasz Funtasz (Epameinondas Fountas) az Onassis Szívsebészeti Központ szakértője ismertette friss tanulmányukat. A Science Daily szerint Funtasz arról beszélt, hogy a hat-nyolc óra között alvóknál a legkisebb a veszélye a koszorúér-betegség kialakulásának és a szívrohamnak. Érdekes módon mind a hat óránál kevesebbet, mind pedig a nyolc óránál többet alvóknál magasabb az ilyen szívbetegségek kockázata.
A kevés alvás mindemellett olyan testi problémák kialakulásához járulhat hozzá, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy az impotencia. Kóros elhízás vagy fogyás is megfigyelhető sok esetben, ugyanis a rendszertelen és rossz alvás az éhségért felelős hormonok termelését is megzavarja. Sokszor figyelik meg a kutatók az alváshiány miatt az emlékezés romlását, ám a "memóriacsökkenés" átcsaphat súlyosabb fázisba is, ahogyan erről korábban a HáziPatika.com-on is írtunk . Így például a krónikus alváshiány a demencia egyik leggyakoribb kiváltó oka, de ez vezet rövid távon a döntéshozatal romlásához is. Egy másik cikkünkből pedig az is kiderül, hogy bőrünk is megsínyli, ha keveset alszunk. Dr. Zoller Dezső a horkolásról írt könyvében ehhez még hozzáteszi: a "súlyos alváshiány a test leromlásához, az immunrendszer legyengüléséhez vezet".
A hálószoba legyen bensőséges
Mindezek után kérdés, hogy miként tehetjük jobbá az alvásunkat? Erre a bevezetőben már említett neobiológust, a francia alváskutató intézet vezetőjét, Dr. Joëlle Adrient idézhetjük. Szerinte "az ember mindig is nyugodt, kényelmes helyet választott az alvásra." Már a fantasztikus falfestményeket pingáló ősemberek, a neandervölgyiek is állati bundákat terítettek le a földre és egymás mellé feküdve aludtak a barlangjukban.
A "közös hálószoba" a védettséget és a biztonságot szolgálta az emberi történelemben is. Adrien szerint ezért fontos, ha a modern világunkban is a hálószobánk egy olyan bensőséges teret képez, amely a biztonság és a védettség érzetét nyújtja. A zajmentes és viszonylag hűvös szobát ajánlja természetesen a kutató, aki felhívja a figyelmet arra, hogy vigyáznunk kell: a takaró alatt megfelelően magas hőmérsékletnek kell lennie. Különben borzongani, fázni kezdünk, ami ugyanúgy megzavarhatja az alvást, mint ha túl meleg a szoba levegője. (Az izzadás, a túl meleg rontja az alvást - ezt is fontos tudni.)
A jó alváshoz a szakértő szerint a fejünknek hidegben, a testünknek pedig melegben kell lennie. Éppen ezért gondosan kell berendeznünk a hálószobánkat. Nyugalmas, derűs, kellemes környezetre van szükségünk. Tartsuk rendben azt a helyiséget, ahol pihenünk! Kapcsoljuk ki az elektronikai berendezéseket, vagy tartsuk magunkat távol tőlük lefekvéskor!
A francia szakértő az ágy fontosságát is kiemeli: ez a bútordarab legyen az alvás színtere. Minden más tevékenységet - persze a szexualitáson kívül - száműznünk kellene onnan. A jobb alváshoz ügyelnünk kell a matracra, a párnára, az ágyneműre.
"Az ágynak olyannak kell lennie, hogy a legjobban érezzük benne magunkat. Ne használjunk például olyan matracot vagy párnát, amelytől megfájdul a hátunk" - írja Dr. Joëlle Adrien, hozzátéve: "időről időre cseréljük ki a párnát vagy a matracot, különösen, ha már nem érezzük kényelmesnek. Lehet, hogy már kissé elhasználódott, de az is előfordulhat, hogy korunk előrehaladtával mást érzünk kényelmesnek és kényelmetlennek."
Nap közben is pihenhetünk
Mindezek után már csak annyit mondhatunk: a kutatók jelentős része szerint az alvásnál figyelnünk kell arra is, hogy ha tudunk, nap közben is pihenjünk egy kicsit. A szervezetünknek szüksége lenne egy rövid délutáni alvásra. Talán nem véletlen, hogy a világon az egyik leghosszabb várható élettartamra azoknak a mediterrán területeknek a lakói számíthatnak, akiknél a délutáni szieszta szokása már régóta, feltehetően a római kor óta meghonosodott.
Ugyanakkor spanyol tudósok - a Semergen nevű szervezet kutatói - megnézték, hogy milyen körülmények között egészséges a délutáni pihenő: sajátos módon ilyenkor nem ágyra van szükség, mert akkor könnyen mély álomba zuhanhatunk. Viszont egy rövid félórás szundikálás annál jobbat tesz a szívbetegségek és egyéb egészségügyi problémák megelőzésében. A rövid szieszta ugyanis nem zavarja meg az éjszakai alvást, ezért például egy kényelmes karosszékben délután "felületes álomba" ringatva magunkat többet tehetünk a fizikai jól-létünkért - derül ki a brit Telegraph beszámolójából.
