A Beatrice együttes közismert slágerének hála szervesen beépült a köztudatba, hogy napi 8 óra pihenésre mindenkinek szüksége van, s bár ez valóban egy jó irányszám, azért ennél összetettebb a kérdés. Egyrészt a szükséges alvás mennyisége egyénenként változó, így felnőttek esetén célszerűbb egy 6-9 órás intervallumot megjelölni. Másrészt pedig a mennyiség mellett az alvás minősége is mérvadó, hiszen mit sem ér az ágyban fekve eltöltött idő, ha valamilyen okból kifolyólag nem tudunk nyugodtan pihenni.
Valós balesetveszély
Amennyiben tehát nem tudjuk kellően kialudni magunkat, másnap kénytelenek leszünk szembesülni a kialvatlanság kellemetlen tüneteivel. A fáradtság és álmosság mellett ez az állapot a hangulatunkra, a memóriánkra és a koncentrálóképességünkre is negatív kihatással van, ezáltal alaposan megnehezítve például az iskolai vagy munkahelyi feladataink elvégzését. Ennél is nagyobb gond azonban a megnövekedő balesetveszély: a kockázat valódiságának érzékeltetésére kiváló példa, hogy 2015 óta Magyarországon a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapítása során a népegészségügyi jelentőségű alvási apnoé meglétét is vizsgálják.
Az obstruktív alvási apnoé szindrómáról azt is érdemes megemlíteni, hogy a - magyar népesség akár 15 százalékát kitevő - betegek saját maguktól igen nehezen fedezik fel a problémát, mivel a bajt okozó légzéskimaradások alvás közben, észrevétlenül lépnek fel. Egyebek mellett ez is egy potenciális forrása tehát az állandó kialvatlanságnak, ezáltal pedig hosszú távon súlyos betegségek kialakulásának.
Krónikus szövődmények
A gyakran, éveken át fellépő kialvatlanság ugyanis jelentősen megnöveli bizonyos kórképek kockázatát, így például a depresszióét. Egy-egy nehezebb éjszaka is könnyen visszaköszönhet másnap rosszkedv, levertség formájában, ahogy pedig az alvászavar állandósul, úgy állandósulhat a hangulatzavar is. Ráadásul ez egy valódi csapda, tekintettel arra, hogy a depresszió egyik leggyakoribb következménye éppen az alvászavar.
A nem eleget vagy nem megfelelően alvók körében az elhízásra nézve szintén magas a rizikó, aminek hátterében egy 2012-es kutatás szerint hormonális okok állnak, egészen pontosan az étvágy szabályozásáért felelős ghrelin és leptin egyensúlyának felborulása. Emellett egy másik tanulmány eredményei szerint a kialvatlanság az inzulin felhasználására is negatív hatással van a szervezetben, ami inzulinrezisztenciára és 2-es típusú cukorbetegségre hajlamosít. Arra vonatkozóan is születtek alátámasztó kutatási eredmények, hogy az alváshiány egyaránt növelheti a csontritkulás, a magasvérnyomás-betegség (hipertónia), a stroke és az Alzheimer-kór kockázatát.
Összességében tehát kijelenthető, hogy az alkalmanként előforduló elégtelen éjszakai pihenés inkább csak kellemetlenségekkel, a vissza-visszatérő kialvatlanság viszont súlyos egészségügyi következményekkel járhat.
