"Minél összetartóbb, minél sűrűbb a kapcsolati hálónk, annál inkább úgy érezhetjük, számíthatunk a támogatásukra. Fontos, hogy a barátaink éppúgy megbízzanak egymásban, mint ahogy mi megbízunk bennük" - mutatott rá David Lee, a Buffalói Egyetem adjunktusa, aki posztdoktori ösztöndíjasként az Ohiói Egyetemen vezetett kutatást a témában. Mint azt az intézmény közleménye írja, kollégáival - Joseph Bayerrel és Jonathan Stahllal - két online felmérést is lefolytattak, így felmérve, hogy közvetlen környezetünkben hova érdemes a leginkább fordulnunk, amikor úgy érezzük, egyedül nem tudunk úrrá lenni a problémáinkon.
Jobb a baráti társaság, mint a sok barát
Az első vizsgálat során összesen 339 résztvevőt kértek arra, hogy írják össze egy listán annak a nyolc embernek a nevét, akikről úgy gondolják, az elmúlt fél év során bármikor segítettek volna nekik baj esetén. A válaszadóknak ezen felül minden általuk megnevezett személyt osztályozniuk is kellett egy 1-től 7-ig terjedő skálán attól függően, hogy milyen mértékű támogatásra számíthatnának tőlük saját megítélésük szerint. Ugyanígy azt is számosítva értékelniük kellett, hogy az egyes ismerőseik mennyire állnak közel egymáshoz az összes lehetséges párosításban.
Az így kapott válaszokból egyrészt kiderült, hogy az emberek jellemzően barátaiktól és családtagjaiktól kérnének segítséget, míg munkatársakat, párkapcsolati partnereket , osztálytársakat és szobatársakat jóval kevesebben jelöltek erre a listára. Másfelől az is kirajzolódott, hogy minél közelebbi a kapcsolat a barátok és családtagok között, annál sűrűbb a megkérdezettek kapcsolati hálózata, és egyben annál több támogatást is remélnek tőlük szükség esetén. "Azok az emberek, akik úgy érzik, erősebb közösségi támogatásra támaszkodhatnak az életükben, talán jobban fókuszálnak arra a kollektív támogatásra, amelyet egy erős, összetartó csoport részeként tapasztalnak meg. Egy igazi csapat veszi körül őket, nem csupán barátok sora" - magyarázta Joseph Bayer.
A második felmérésbe 240 válaszadót vontak be, immár célzottan azt vizsgálva, hogy egy meghatározott helyzetben mennyire számít a szociális háló sűrűsége. Arra kérték az alanyokat, állítsanak fel két négyfős listát összesen nyolc olyan emberrel, akiknek, ha kell, számíthatnak a támogatására. Az egyik csoportba egymással közeli kapcsolatban álló személyeket kellett megnevezniük, míg a másikba éppen ellenkezőleg olyanokat, akik akár nem is ismerik egymást. A résztvevők egyik felét ezután arra kérték, képzeljék el, hogy miután leég a házuk, az első csoport tagjaitól kérhetnek segítséget, míg a többiek a második csoport képzeletbeli támogatásában bízhatott azonos szituációban. Mint kiderült, azok bíztak nagyobb támogatásban, akik az összetartóbb csoporthoz fordulhattak a szimulált bajban.
Egy csapat jobban tud támogatni
A különbség lehetséges magyarázatai szintén a kérdőívre adott válaszokban rejlenek a kutatók szerint. A megkérdezettek ugyanis összességében úgy fogalmaztak, a közeli barátok és családtagok csoportjára egységes entitásként gondoltak, illetve arra nagyobb valószínűséggel tekintettek saját identitásuk részeként. Az eredmények szerint mindezek fontos szempontnak számítanak abban a ttekintetben, hogy az érintettek milyen mértékű támogatást élnek meg szorult helyzetben. "Lehet, hogy van két olyan barátunk, akik rendkívül segítőkészek velünk szemben, ha azonban ők egymással is közeli barátságot ápolnak, úgy mi is több erőt meríthetünk a tőlük kapott támogatásból" - mutatott rá Jonathan Stahl. Gyakorlati oldalról mindez azt jelenti, rendkívül fontos, hogy mely barátainkat keressük fel, amikor segítségre van szükségünk, vagy amikor egyedül érezzük magunkat a mindennapi élet kihívásainak súlyát cipelve.
