Az elnevezés az angol All Hallows' Eve kifejezés rövidülése, amely magyarra fordítva mindenszentek előestéjét jelenti. A keltáknál az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló közötti félidőben ünnepelték az újévet. Ekkor kezdődött az év "sötétebb" fele, amikor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt. A kelta papok, a druidák hite szerint az év e legmágikusabb napján a halottak lelke szabadon járhat az élők között, a házakban ezért ilyenkor kioltották a tüzet, hogy a kósza lelkek ne az élők testét foglalják el, valamint hátborzongató ruhákban próbálták elijeszteni a holtakat. Áldozatokat is bemutattak, hogy kiengeszteljék a nyugtalan lelkeket, egyengessék a mennyei örömök felé vezető útjukat.
Az ünnep a kereszténység felvétele után átalakult, mindenszentekhez és halottak napjához kapcsolódott. A középkori hiedelmek szerint a mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok és varázslók, mert ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól. A 8. századtól terjedt el az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal kidekorált lámpások megvédik az utazókat a rossz szellemektől. A halloween a 19. század közepétől honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség elől százezrek vándoroltak ki az óceánon túlra, ahova magukkal vitték szokásaikat, legendáikat is.
Az egyik történet szerint volt egyszer egy Fukar Jack (Stingy Jack) nevű részeges, kiállhatatlan kovácsmester, aki többször is rászedte az ördögöt, mígnem a patás megígérte, hogy nem viszi el lelkét a pokolba. Jacket azonban halála után Szent Péter sem engedte be a mennyországba, ezért arra ítéltetett, hogy örökké bolyongjon, keresve nyughelyét. Vándorlása közben egy kivájt tarlórépát tart lámpásként a kezében, benne izzó széndarabbal, így ragadt rá a Lámpás Jack (Jack of the Lantern) név, melynek rövidült változata, a jack-o-lantern a halloweeni töklámpásra utal angol nyelvterületen. A lámpások eredetileg tarlórépából, karórépából vagy céklából készültek, a tök az ünnep tengerentúli meghonosodásával terjedt el.
Megváltozott az ünnep jelentése
A mindenszenteket megelőző nap mára elvesztette eredeti jelentését, de a kereskedők számára igencsak jelentős maradt. Az üzletek kirakatait az ünnep jelképei díszítik, a két meghatározó szín a narancssárga és a fekete. Az ünnep további szimbólumai a denevérek, a macskák és a baglyok. Több országban a televíziók a kóbor lelkek éjszakáján horrorfilmeket sugároznak, és ma már Magyarországon is egyre több bolt árul halloweeni jelmezeket, álarcokat. Az ünnep főként a gyerekek képzeletét ragadja meg, akik különféle jelmezeket öltenek, lámpásokat készítenek a kivájt tökökből, és házról házra vándorolva "rémisztő" fenyegetésekkel édességeket és gyümölcsöt "zsarolnak" ki. Napjainkban Magyarországon is egyre népszerűbbek a ház elé vagy ablakokba kitett töklámpások, több településen tökfaragó versenyt, tök- és töklámpás-szépségversenyt, illetve lámpás felvonulást is szerveznek.
Halloween éjjelén a "szörnyételek" is divatosak: a gyerekek is fogyaszthatják a paradicsomból készült vérlevest, a véres ujjat (hosszúra vágott sült krumpli és virsli ketchuppal), a kukacos földet (csokoládépuding fekete "kukac" díszítéssel), vagy Drakula vérpudingját (vaníliapuding málna- vagy epermártással). A felnőttek halloweeni kenyeret sütnek: a gyümölcskenyérben gyűrűt rejtenek el, és aki megtalálja, a babona szerint a következő évben férjhez megy vagy megnősül. Az italok (denevérkoktél) készülhetnek gyümölcsből, felnőtteknek alkoholból, a lényeg, hogy jó "véresek", azaz vörösek legyenek. Az ünnep számtalan, főként persze amerikai regény, képregény és film tárgya, talán a leghíresebb John Carpenter Halloween című, számos folytatást megélt horrorfilmje. A sorozat legújabb, tizenharmadik részét (A Halloween véget ér) David Gordon Green rendezésében (a forgatókönyvírók közé ekkor tért vissza Carpenter) 2022 októberében mutatták be.
