Ha nem jön álom a szemünkre

irányítja az ébrenlétet és az alvást. De nem csak a bioritmus meghatározza meg, életünk ritmusát: saját tempója van a vérnyomásnak, a légzésnek, a hormonok termelődésének, az anyagcsere és az idegrendszer munkájának. Ezek az élettani funkciók csak akkor tudnak jól és tartósan működni, ha megvan az egyensúly az alvás és az ébrenlét között. Ám előfordul - és nem is ritkán - amikor valami zavarja a rendszert.

Szinte mindenkit érint

Alvászavarral szinte mindenki küzd élete egy-egy szakaszában. Sokszor valamilyen izgalomra okot adó esemény - vizsga, utazás, munkahelyváltás, párkapcsolati gondok stb. - miatt forgolódunk álmatlanul. Ezek a rövidebb ideig tartó éjszakai nehézségek a stresszhelyzet megszűnése után rendeződnek, ám időnként újra és újra előjöhetnek. Ilyen helyzetekben próbáljunk meg magunkon segíteni: a sportolás, a lazítás, az életmód átalakítása rendezheti a gondot.

Vannak olyan testi bajok is - különösen, ha fájdalommal járnak - amik zavarhatják éjszakai pihenésünket. De felboríthatja az alvás nyugalmát ritmusát például a pajzsmirigy-, a cukor-, a szív- vagy akár valamilyen mozgásszervi betegség is. Van az alvászavarnak egy speciális formája: az úgynevezett alvási apnoe, amikor többször is előfordul alvás alatt légzéskimaradás, amiből az érintett semmit sem észlel. Azt viszont másnap érzi, hogy - bár átaludta az éjszakát - mégsem kipihent.

Mikor menjünk orvoshoz?

Nem átmeneti a baj, ha az alvászavar már egy hónapnál hosszabb ideje tart: ilyenkor részletes kivizsgálásra van szükség. A fizikális rész például a légző- és mozgásszervekre terjed ki, míg a pszichés állapotfelmérés arra keres választ, hogy fennáll-e esetleg valamilyen lelki betegség (depresszió, szorongás, egyéb pszichés kórkép Ha az álmatlanságot okozó betegséget felismerik és kezelik, annak következményeként tünetként jelentkező éjszakai forgolódás is megszűnik. Ezért nem jó megoldás, ha valaki csak altatót szed a hosszú ideje létező problémára, hiszen ez az éjjeli nyugtalanság okát nem szünteti meg, csupán látszateredményt hoz.

Ha valakinél alvászavart állapítanak meg, sor kerülhet alvásvizsgálatra, amelyet speciális egy műszerekkel felszerelt szobában, egy éjszaka alatt végeznek el. Ilyenkor az alvás mélységét, az izomtónust és a szemmozgást mérik.

Idősebb korban a rossz alvást az adott személy betegségei, illetve biológiai okok is magyarázzák: előrehaladottabb életkorban csökken a szervezetben az alvást segítő hormon, a melatonin szintje, ezért a pihenés is felületesebbé, szakaszosabbá válik.

Szoba, ami alvásra való

Bár nem túl sok szó esik róla, de az alvás körülményei is erősen befolyásolhatják a pihenésünket. A hálószoba alvásra való: a külső hatásokat ki kell kapcsolni ahhoz, hogy az éjszakai nyugalmunkat biztosítsuk. Ne tévézzünk, hallgassunk rádiót vagy együnk az ágyban, és az alkoholfogyasztást se a lefekvés előttre időzítsük. Tévhit, hogy ellazulunk ettől, s fel sem ébredünk reggelig. Az alkohol ugyanis hamar kiürül a szervezetből, az alvás töredezett lesz. Még a rémálmokért is a külső hatások a felelősek: ha például a tévé előtt alszunk el, megtörténhet, hogy egy idő után felriadunk, forgolódunk, mert az elszenderedés előtt látott képkockák hatással vannak a tudatunkra. A jó alvást azzal is segíthetjük, ha lefekvés előtt jól kiszellőztetjük a szobát.