A gyermekkor bizonyos szakaszaiban az éjszakai pihenést a megszokottnál is nagyobb arányban zavarják meg rémálmok. A kutatások szerint leggyakrabban 3 és 8 éves kor között okoznak problémát a szörnyű képsorok, amelyek alvás közben lepörögnek a gyerekek szeme előtt. Sokaknál azonban a rémálmok felnőttkorban is állandó problémát okoznak, főként azoknál, akik nagyfokú stressznek vannak kitéve a mindennapokban. Persze a járvány miatti bizonytalanság és a bezártság sem tesz jót a mentális egészségünknek, az utóbbi hónapokban így még több ember szenved rémálmoktól. A CNN egy korábbi cikke ennek okait gyűjtötte össze , illetve tippeket adott arra is, hogyan kezeljük a felgyülemlett szorongást.
A járvány kitörése óta a koronavírus láthatatlan veszélyként mindenhol leselkedik ránk, távolságot kell tartani a másiktól a buszon, csak maszkban lehet zárt térbe lépni, és állandóan fertőtleníteni kell a kezünket. Az álmok tulajdonképpen ezeknek a nap folyamán összegyűjtött emlékeknek és hatásoknak a lecsapódása az agyban. Érthető tehát, hogy minél több bizarr, feszültséget keltő szituációba kerülünk, álmaink is annál félelmetesebbé válhatnak.
Hogyha valakinél hetente legalább kétszer, vagy akár többször is jelentkeznek rémálmok, az súlyos alvászavarokat eredményezhet és a munkahelyén, illetve a magánéletében is komoly gondokat okozhat. A gyakori rémálmok súlyosbítják a mentális problémák tüneteit és depresszióhoz , öngyilkossághoz is vezethetnek. Emellett az alvászavarokat a szívbetegséggel és az elhízással is összefüggésbe hozták már. Fontos ezért, hogy a rémálmokat leküzdve alvásunkat ismét nyugodtabbá tegyük. Ebben segíthetnek, ha megfogadjuk az alábbiakat.
Óvatosan az alkohollal és a nassolással
Sokat segít, ha kialakítunk egy alvási rutint , és megpróbálunk minden nap nagyjából ugyanabban az időszakban lefeküdni és felkelni. Biológiai óránk így ezekhez az időpontokhoz kalibrálódik és ahogy közeledik a lefekvés szokásos ideje, úgy indítja el a testben az alvást előkészítő folyamatokat is. Az esti órákban nem tanácsos olyan italokat sem fogyasztani, amelyek ronthatják az alvásunk minőségét: a koffeint lefekvés előtt hat órával már érdemes hanyagolni, de alkoholt sem jó inni alvás előtt, ugyanis ez sem segíti a nyugodt pihenést. Szintén vigyázni kell az esti nassolással is, hiszen a falatozás fokozza az anyagcserét, amitől az agy is aktívabbá válik.
Ha a rémálmok hosszabb ideje gyötörnek, érdemes lehet megvizsgálnunk azokat a gyógyszereket is, amelyeket rendszeresen szednünk kell. Néhány készítmény mellékhatása ugyanis az éjszakai pihenésünket is megzavarhatja, ami miatt rendszeresen felriadunk és rémálmok gyötörnek. Ha a probléma nagyjából egy időben kezdődött azzal, amikor elkezdtünk szedni egy gyógyszert, mindenképpen konzultáljunk az orvosunkkal!
Vezessünk naplót
Mielőtt gyógyszerekhez nyúlnánk, érdemes különböző relaxációs technikákat is kipróbálni, amelyek segíthetnek a stressz feldolgozásában, illetve a lelki egyensúly helyrebillentésében. A stressz leküzdésében többfajta mozgásforma segíthet a jógától a futásig, érdemes kiválasztani azt, amit szívesen csinálunk.
A problémák összegzésében sokat segíthet az is, ha papírra vetjük őket: vezessünk naplót, amelyben naponta leírjuk, mi nyomaszt minket. Így a racionalitás szemszögéből tekinthetünk az alapvetően érzelmi alapú problémákra, amelyek a feldolgozást is segítik.
Persze az sem segíti a nyugodt éjszakai pihenésünket, ha egy megrázó vagy félelmetes filmet nézünk lefekvés előtt. A látott képsorok felzaklatnak minket és torz formájában könnyen viszont láthatjuk az álmainkban is.
