Az elfogyasztott ételek emésztése közben termelődő sav a gyomorban gyűlik össze. A gravitáció is segít abban, hogy ez a folyadék lefelé áramoljon - kivéve, ha lefekszünk, mert akkor bizony irányt válthat, és érintkezésbe kerülhet az emésztőrendszer érzékenyebb részeivel. Ebből aztán gyomorégés alakulhat ki, maró, kaparó érzést okozva a torokban és a mellkasban - írja a brightside.me .
Ha közvetlenül szundítás előtt teleesszük magunkat, az emésztési folyamat álmunkban folytatódik, és szinte biztosak lehetünk benne, hogy az álmunk nem lesz zavartalan. Az anyagcsere fázisában az elménk aktívabb, nem tudunk igazán mélyen aludni, és a fekvő helyzet miatt jelentkező esetleges gyomorégés is megzavarhatja a pihenésünket. Mindezek persze attól is függnek, hogy mit és mennyit ettünk.
Biztosan többen tapasztalták már, hogy ha tele hassal fekszenek le aludni, akkor sokkal elevenebbeket álmodnak, illetve ilyenkor a rémálmok is gyakoribbak. Ennek a korábban említett anyagcsere-folyamatok az okai, amelyek fokozzák az agyi aktivitást. Ha szeretnénk elkerülni a rossz álmokat, és valóban jól pihenni, akkor semmiképpen se tömjük tele a hasunkat lefekvés előtt, még akkor sem, ha csak egy rövid kis sziesztáról van szó.
Ha közvetlenül lefekvés előtt eszünk egy kiadós vacsorát, akkor arra is számítanunk kell, hogy gyakrabban támad vizelési ingerünk éjszaka , ami egész biztosan zavarni fogja álmunkat. Az ok általában az elfogyasztott koffein, amely nemcsak a kávéban található meg, hanem a teában, a kakaós illetve csokoládés édességekben, sőt, néhány gyógyszerben is.
A lefekvés előtti étkezés azért is problémás lehet, mert ilyenkor szervezetünknek nem marad elég ideje elégetni a bevitt kalóriákat. Ha pedig mindez általános megszokássá válik, akkor hamarosan arra eszmélhetünk, hogy felszedtünk néhány kilót. A szakértők szerint, ha nyugodt álmot szeretnénk, akkor az étkezés és a lefekvés között érdemes legalább három órának eltelnie: körülbelül ennyi időre van ugyanis szükség ahhoz, hogy a gyomortartalom eljusson a vékonybélbe.
