Az folyóiratban megjelent kutatásból az derült ki, hogy 1985-ben a felmérésben részt vevő alanyok 28 százaléka aludt naponta több mint kilenc órát, ez az arány azonban 2007-re már 37 százalékra nőtt. A résztvevők válaszai alapján ugyanez az irányvonal figyelhető meg a hétköznapi és a hétvégi alvási szokások tekintetében is. Ráadásul a napi hat óránál kevesebbet alvók aránya is az 1985-ös 11 százalékról 9 százalékra csökkent 2007-re. A kutatók szerint ezek az új eredmények gyökeresen megváltoztatják az "alváshiánnyal küzdő társadalom" bevett elméletét.
Míg rengeteg szó esik az alváshiány negatív hatásairól, arra nem sok figyelmet szentelünk, milyen problémákat okozhat a túl sok alvás. A kutatások azt mutatják, hogy a napi kilenc óránál több alvás felnőttek esetében a szívbetegség, a gondolkodási zavarok és a korai halálozás megnövekedett kockázatával hozható összefüggésbe.
A Sydney Egyetem közvélemény-kutatása 10 országban vizsgálta az alvási szokásokat . Az eredmények azt mutatták, hogy az Egyesült Államokban a válaszadók 2007-ben körülbelül 1,5-szer nagyobb valószínűséggel válaszolták azt, hogy kilenc óránál többet alszanak naponta, és 15 százalékkal kisebb valószínűséggel válaszolták azt, hogy napi hat óránál kevesebbet alszanak, mint 1985-ben. Hasonló trend mutatkozott más országokban is: Ausztráliában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban is a válaszadók nagyobb százaléka válaszolta azt, hogy napi kilenc óránál többet alszik (csak Kanadában és Olaszországban mutattak ki csökkenést).
Bár az emberek többsége általában azt állítja, hogy egyre kevesebbet alszik, ez valójában relatív, azzal magyarázható, hogy felnőve valóban kevesebbet alszunk, mint gyermekként vagy kamaszként. Fontos azonban megemlíteni, hogy az emberek nem egyértelműen definiálják az alvást. Lehetséges, hogy a kutatásban a résztvevők inkább az ágyban töltött időről számoltak be, nem arról, valójában mennyit aludtak. Az sem egyértelmű, hogy maga a hosszú alvás felelős a kedvezőtlen egészségügyi kimenetelekért, lehetséges, hogy ez csupán más rendellenességek, például a depresszió vagy a kevés testmozgás jele. Éppen ezért további kutatásokkal kell vizsgálni a túl hosszú alvás és a rossz egészségi állapot közötti összefüggést.
