Alvási inerciának, avagy alvási részegségnek is nevezik az ébredést követő átmeneti állapotot, amikor már nem alszunk ugyan, de még nem is tértünk magunkhoz igazán. Reakcióidőnk lassabb, nehezebben gondolkodunk, rövid távú memóriánk sem működik úgy, ahogy szeretnénk, illetve hangulatunkon is érződhet, hogy kell még egy kis idő, mire kitisztul a fejünk. Mindez számos probléma, sőt, akár veszély forrása lehet, különösen, ha valakinek munkájából kifolyólag azonnal jól kell teljesítenie, amint felébresztik. Tíz évvel ezelőtt például 158 ember halálához vezetett az Air India Express légitársaság 812-es járatának balesete . A tragédiához vezető rossz döntések mögött a vizsgálatok szerint az alvási inercia is felsejlett, a repülőgép kapitányát ugyanis nem sokkal korábban keltették fel, mivel a háromórás út nagy részét alvással töltötte.
Olykor csupán másodpercekig vagy percekig jelentkeznek az alvási inercia kellemetlen tünetei, de megeshet, hogy akár négy órán keresztül is kihatnak az érintettek kognitív teljesítményére. A melbourne-i RMIT Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy vajon mennyiben függ az átmeneti időszak hossza az ébresztéshez használt hanghatásoktól. Elvégre vannak, akik a kellemetlenebb, de gyorsabb - vagy annak vélt - megoldásra esküsznek, így valamilyen riasztó sípolásra, csilingelésre kelnek, míg mások inkább a lágyabb dallamú zeneszámokat részesítik előnyben. Csakhogy, mint azt a kutatók kimutatták, e téren nem érvényes a gyantázásban bevált trükk, miszerint minél gyorsabban csináljuk, annál kevésbé fog fájni.
Inkább a Beach Boys, mint egy sziréna
Kutatásukba összesen 50 önkéntest vontak be az ausztrál szakemberek. Egy speciális online kérdőívet is megalkottak, így a résztvevők távolról, otthonuk kényelméből, önbevallásos alapon válaszolhattak a standardizált kérdésekre. A többi között mindegyikük naplózta, milyen ébresztőhangra kelt reggelente, valamint a meghatározott kritériumok alapján reggeli éberségi szintjüket is értékelniük kellett. Az így kapott eredmények alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy míg a dallamosabb ébresztők segítségével könnyebben felébredhetünk, addig a durva hanghatások inkább a hosszasan elnyúló alvási inerciával hozhatók kapcsolatba.
"Úgy gondoljuk, hogy egy ijesztő szirénázás megzavarhatja agyunk ébredés közbeni aktivitását, míg a dallamosabb melódiák, mint amilyen például a Beach Boys Good Vibrations vagy a The Cure Close to Me című dala, hatékonyabban képesek megkönnyíteni az ébrenléti állapotba történő átmenetet" - fogalmazott Adrian Dyer professzor, a tanulmány társszerzője, az RMIT Digitális Etnográfiai Kutatóközpont munkatársa. Hozzátette, kutatásuk hozzájárul a korábbiaknál hatékonyabb módszerek megtervezéséhez, amelyeket aztán saját készülékeiken is használhatnak majd az emberek a lehető leghatékonyabb reggeli ébresztés jegyében. Egyelőre további kutatásokra lesz azonban szükség, hogy jobban megértsék, pontosan miként hat ki a zene, illetve annak egyes elemei a felkelésre.
A tanulmány január 28-án jelent meg a PLoS One online felületén.
Forrás: rmit.edu.au
