Szívünk az ünnepek alatt
Az az információ, hogy világszerte egyre több ember szenved
infarktust az ünnepi szezonban, már egy ideje ismert. – írja cikkében az American
Nurse. Az American Heart Association által közzétett 2004-es tanulmány szerint
december 25-én volt a legtöbb szívhalál az év bármely más napjához képest. A
második és a harmadik legmagasabb számot december 26-án, illetve január 1-jén
rögzítik. A tanulmány a téli időjárást azonosította hozzájáruló tényezőként,
mivel a hideg hőmérséklet összehúzza az ereket, és növeli a szívroham
kockázatát. De van itt más is. Ünnepek alatt a szívinfarktus kockázata a túlzott kalória- és
alkoholfogyasztás és az ünnepek pszicho-érzelmi stressze miatt is megnő.
Ünnepi blues, a szomorúság érzése
2014-ben a Mentális Betegségek Nemzeti Szövetsége arról számolt be, hogy a mentális betegségben szenvedők 64 százaléka úgy érzi, hogy az ünnepek rontanak az állapotukon.
Ez az eredmény számos tényezőhöz kapcsolódik, mint például a szeretteinktől való távollét, a személyes gyász, az ajándékozás stressze, a pénzügyi feszültség, a családtagokkal való nehéz találkozások vagy a rövidebb nappalok - mind hozzájárulnak az ünnepek alatti lelki kihívásokhoz. Az épp gyógyulófélben lévő mentális betegek olyan nehézségekkel is szembesülnek, amelyek alkohol és kábítószerek használatához vezethetnek
Gépjárműbalesetek karácsonykor
Legtöbben az ünnepek alatt többet utaznak autóval. Mivel sokan alkohollal ünnepelnek, a halálos kimenetelű gépjárműbalesetek száma talán ennek tulajdonítható. A téli útviszonyok szintén növelhetik a balesetek kockázatát. Bár sokszor, sokféleképpen elhangzott, az üzenet egyértelmű: évszaktól függetlenül kerüljük a vezetés előtti alkoholfogyasztást!
Ünnepi kapcsolódások
Az ünnepi összejövetelek alkalmak arra is, hogy az emberek szeretteikkel legyenek. Már maga a társadalmi, főképp a családi kapcsolódás életmentő lehet. Másként mondva: az erős családi kapcsolatok fenntartása hosszabb élettartamhoz vezet. Ugyanígy az elszigeteltség, a magány növeli a betegségek kockázatát. A fizikai inaktivitás, és a társadalmi elszigeteltség magas vérnyomásra gyakorolt hatása meghaladja a klinikai kockázati tényezőkét, például a cukorbetegségét.
