A zene természetesen az idő múlásával is fontos szerepet tölt be az emberek életében, de azt, hogy mit hallgatunk, általában az élethelyzeteink határozzák meg, valamint az, hogy milyen szociális és pszichológiai igényekkel kell szembenéznünk. A tudósok tehát bebizonyították, amit már régóta tudunk - a tinédzsereknek alig van zenei ízlésük, az felnőttek pedig, ahogy öregszenek, úgy hallgatnak egyre unalmasabb zenéket.
A Cambridge Egyetem tudósai úgy gondolják, sikerült öt nagyobb kategóriába beosztaniuk az emberek zenei ízlését az adott életszakaszok szerint. A kutatók szerint az emberek kezdetben a zenét felhasználva próbálgatják a különböző szerepeket, és egy-egy zenei stílus segítségével definiálják magukat. Később a zene szociális szerepe nő meg, mert az emberek ekkor már zenei stílusok szerint barátkoznak, később pedig intellektusukat, státuszukat, és mélyebb érzelmi világukat fejezik ki a zenei ízlésükkel. A tudósok szerint tehát az emberek zenei ízlése minden esetben az adott életkor szociális és pszichológiai igényeihez igazodik.
A tíz év alatt több mint negyedmillió embertől begyűjtött adatokat megvizsgálva a tudósok először is a zenei stílusokat öt nagy kategóriába sorolták be (ezt nevezték ők MUSIC modellnek), majd összevetették az öt nagy kategóriát az életkor szerinti megoszlással. A kategóriák az alábbiak voltak: lágy, szerény, kifinomult, intenzív, kortárs. Ebbe az öt kategóriába számtalan zenei stílus tartozik, amiket azonos zenei és pszichológiai tulajdonságaik (például hangerő és komplexitás) szerint osztottak be.
Nem meglepő módon az első zenei korszak lágy zenék (R&B, elektronikus zene), amik főleg a felnőttkorra jellemzők.
A párválasztás lezajlása és a családi élet megkezdése után lassan beköszönt a középkor, ami elhozza az utolsó zenei korszakot, amire a kifinomult (klasszikus és jazz), valamint a szerény (country, folk , blues) zenei stílusok jellemzők.
"Ahogy öregszünk, egyre többféleképpen tudjuk kifejezni az egyéniségünket, így a zene megszűnik elsődleges eszköznek lenni. A kor előrehaladtával a zene inkább a szociális státusz, az intelligencia, és a gazdagság kifejezéseként működik, és ez az, ami az embereket a kifinomultabb zenei stílusok felé vonzza" - fogalmazott a szakember. "Az ember ráadásul gyakran fáradt a munka és a családi dolgok miatt, így olyan zenékre van szüksége, amik nyugodtak, pihentetőek, és segítenek elgondolkodni az élet nagy dolgain."
"A hatalmas vizsgálati adatmennyiség miatt képesek voltunk szinte megdönthetetlen bizonyítékot találni az életkor és a zenei ízlés közti kapcsolatra" - nyilatkozta Arielle Bonneville-Roussy, a Cambridge Egyetem pszichológiai tanszékének munkatársa. "Elképesztően érdekesnek találom, hogy egy, a zenehallgatáshoz hasonló triviális tevékenység milyen sok szállal kapcsolódik az olyan pszichológiai tényezőkhöz, mint a személyiség és a korral járó mentális változás." A kutatás részletes leírása a című tudományos szaklapban olvasható.
