Egy-egy átforgolódott éjszaka után mindannyian ismerjük az érzést: nehezen kelünk fel, egész nap fáradtak vagyunk, ingerlékenyebbek a szokásosnál, és mintha semmi sem menne igazán jól. A rendszeres alváshiány azonban jóval többet jelent néhány kellemetlen reggelnél. Ha tartósan nem alszunk eleget, annak az egész szervezetünk megfizeti az árát – olvasható a Healthline cikkében.
Alváshiány következményei
A szakértők szerint a felnőttek számára napi 7-9 óra alvás az ideális. Amikor ennél kevesebbet alszunk, szinte minden szervrendszerünk működése megváltozik.
Az agy és az idegrendszer is megsínyli
A központi idegrendszer a szervezet információs központja, amelynek megfelelő működéséhez elengedhetetlen a pihenés. Ha az alvás nem elegendő, az agy nehezebben dolgozza fel a beérkező információkat, romlik a koncentráció és a tanulási képesség.
Az alváshiány miatt a reakcióidő is lassulhat, ami növeli a balesetek kockázatát. Emellett az érzelmi egyensúlyunk is felborulhat: türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek lehetünk, és gyakrabban tapasztalhatunk hangulatingadozásokat.
Súlyos fáradtság esetén úgynevezett mikroalvások is előfordulhatnak. Ilyenkor az ember akár néhány másodpercre elalszik anélkül, hogy tudatában lenne. Ez különösen veszélyes vezetés vagy gépek kezelése közben.
Gyengül az immunrendszer
Alvás közben az immunrendszer intenzív munkát végez. Olyan anyagokat termel, amelyek segítenek leküzdeni a fertőzéseket és megerősítik a szervezet védekezőképességét.
Ha nem alszunk eleget, az immunrendszer kevésbé hatékonyan működik. Ennek következtében könnyebben megbetegedhetünk, és egy-egy fertőzésből is lassabban épülhetünk fel. A kutatások szerint a tartós alváshiány a krónikus betegségek – például a cukorbetegség és a szívbetegségek – kialakulásának kockázatát is növelheti.
A légzőrendszerre is hatással van
Az alvás és a légzés szoros kapcsolatban áll egymással. Az obstruktív alvási apnoé például olyan alvászavar, amely során a légzés ismételten megszakad éjszaka. Ez rontja az alvás minőségét, és tovább fokozza a kialakuló alváshiányt. A kialvatlanság következtében a szervezet fogékonyabbá válhat a légúti fertőzésekre, például a megfázásra vagy az influenzára. Emellett a már meglévő légzőszervi betegségek tünetei is súlyosbodhatnak.
Az alváshiány és a súlygyarapodás kapcsolata
A nem megfelelő alvás jelentős szerepet játszhat a túlsúly és az elhízás kialakulásában. Ennek egyik oka, hogy az alvás befolyásolja az éhségérzetet szabályozó hormonok működését. A leptin jelzi az agynak, hogy jóllaktunk, míg a ghrelin az éhségérzetért felelős. Alváshiány esetén a leptin szintje csökken, a ghreliné pedig emelkedik. Ennek következtében gyakrabban érezzük magunkat éhesnek, könnyebben nyúlunk nassolnivalók után, és hajlamosabbak vagyunk a túlevésre.
Ráadásul a kialvatlanság miatt sokszor a mozgáshoz sem érzünk elegendő energiát. A kevesebb testmozgás és a fokozott kalóriabevitel együtt hosszú távon súlygyarapodáshoz vezethet.
Az alvás fontos szerepet játszik még a vércukorszint szabályozásában. Alváshiány esetén a szervezet kevesebb inzulint termel, emellett romlik a sejtek inzulinérzékenysége is. Ez azt jelenti, hogy a szervezet kevésbé tudja hatékonyan felhasználni a glükózt, ami hosszú távon növelheti az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
A szív sem marad érintetlen
Az alvás alapvető szerepet játszik a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében. Hatással van a vérnyomásra, a vércukorszintre, valamint a gyulladásos folyamatokra is. Azoknál, akik rendszeresen keveset alszanak, nagyobb valószínűséggel alakul ki szív- és érrendszeri betegség. Több kutatás is összefüggést talált az álmatlanság, valamint a szívinfarktus és a stroke fokozott kockázata között.
A hormonháztartás működése is felborulhat
A hormontermelés szorosan kapcsolódik az alváshoz. Például a tesztoszteron termelődéséhez több órányi megszakítás nélküli alvásra van szükség. Ha az éjszakai pihenést gyakori felébredések szakítják meg, az kedvezőtlenül befolyásolhatja ezt a folyamatot. A növekedési hormon termelődése szintén függ az alvástól. Ez különösen gyermekek és serdülők esetében fontos, hiszen a hormon szerepet játszik a növekedésben, az izomépítésben, valamint a sejtek és szövetek regenerációjában.
Mit tehetünk?
Az alváshiány mögött gyakran valamilyen alvászavar áll. Ha valaki tartósan rosszul alszik, érdemes szakemberhez fordulnia, akinek a segítségével kiderülhet, milyen egészségi állapot okozza a gondot. A diagnózistól függően gyógyszeres kezelés vagy speciális légzéstámogató eszköz is segíthet a pihentető, egészséges alvás visszaállításában.
