Antibiotikumok: így irtják ki a bélflóránkat

A jelenség, miszerint az antibiotikumos kezelés kórokozók számára ad szabad utat, régóta ismert, azonban a magyarázat idáig nem volt világos. Azonban most a Nature szeptemberi számában napvilágot látott tanulmány ennek részleteit vázolja. Dr. Justin Sonnenburg és munkatársai szerint az adagolás első 24 órájában megnő a bélben a szénhidrát-kínálat, ami a barátságos baktériumok számának csökkenésével társulva legalább kétféle kórokozónak teremt kedvező környezetet.

A bél normál flórája egy kölcsönösen előnyös együttélés eredménye: baktériumtörzsek ezrei jutnak ily módon tápanyagukhoz, cserébe azok segítik a felszívódást, vitaminokat állítanak elő, és folytonos edzést jelentenek az immunrendszer számára. A rezidens flóra nélkül nem lennénk képesek élni, ezért is aggasztó, hogy egy-egy antibiotikus kúra után napok, vagy akár egy hónap is eltelhet, míg a csíraszám visszatér a kiindulási értékre. Ráadásul az összetétel is változhat, vagyis egyes, kedvező hatású törzsekre akár hosszú időre is eltűnhetnek.

A barátságos törzsek ugyanakkor visszaszorítják a kórokozók, például a szalmonella baktériumok, vagy a sziálsav mennyiségét, ami versenytárs hiányában a kórokozók számára jelent előnyt.

Az antibiotikumok a világon a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerkészítmények közé tartoznak, mégis meglepően keveset tudunk róluk, és sajnos nem mindig használjuk őket megfelelően. Az antibiotikumok olyan anyagok, amelyek meggátolják a mikroorganizmusok (elsősorban baktériumok) növekedését, fejlődését, sok esetben el is pusztítják azokat. Azonban nagyon gyakran helytelenül alkalmazzuk az antibiotikumokat. Hajlamosak lehetünk arra, hogy a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk ezeknek a gyógyszereknek, és így olyan alkalmakkor is szedjük őket - időnként orvosi felügyelet nélkül is -, amikor nem kellene. A tudtunk nélkül is juthat a szervezetünkbe antibiotikum : a nagyüzemi állattenyésztés során ugyanis a megfelelő fejlődés érdekében többek között erős antibiotikumokkal is kezelik az állatokat, amelyek felhalmozódnak az állat szöveteiben, így a hússal, hústermékekkel könnyen az asztalunkra kerülhetnek. Egyes kutatók szerint a túlzott antibiotikum-fogyasztás miatt akár az ivóvízzel is a szervezetünkbe juthatnak ilyen anyagok.