Újabb termékek drágulhatnak

Ételek, italok és szépségápolási cikkek is drágulhatnak

Brutális drágulás az élelmiszeriparban 2017. májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 3,8 százalékkal emelkedett. Vagyis jófórmán mindenért többet kell fizetnünk , mint korábban.

Az amerikai árukat importáló hazai cégeknek a 25 százalékos uniós védővám ellenére semmiféle pluszbevallást, dokumentumot nem kell benyújtaniuk, a vámkezelés során viszont magasabb összegű vámterhet kell kifizetniük - írja az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi háborújáról szóló cikkében a Világgazdaság .

Leopold Róbert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr őrnagya, vám- és jövedéki szóvivője a lapnak elmondta, hogy nyolcjegyű vámtarifaszámok jelzik az EU ominózus, múlt pénteki végrehajtási rendeletének mellékletében, hogy egy-egy megjelölt termékcsoportban pontosan mely amerikai árukra szabtak ki 25 százalékos kiegészítő vámot. A termékcsoportok között találhatók:

• gabona-, zöldségfélék,
• gyümölcsök,
• alkoholos italok,
• ecet-, dohányáruk,
• illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények,
• de kötött ruházati cikkek, használt ruhák,
• valamint vas-, acél- és alumíniumáruk,
• hajók,
• illetve játékok, játékszerek és sporteszközök is, csaknem 3 milliárd eurónyi értékben.

Drágul a kenyér, nem is kicsit 2018. június 25-én számoltunk be róla, hogy kevés étkezési búza terem, emelkedik a liszt ára, így pedig a kenyérért is többet kell majd fizetni itthon. Korábbi cikkünkből kiderült, hogy két számjegyű áremelésre lenne szüksége a sütőiparnak, hogy kikecmeregjen a veszteséges, illetve alacsony, 0-2 százalékos profitot hozó működés csapdájából.

Nemcsak vámot kell fizetni

Az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országgal bonyolított kereskedelem során, például az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott export- vagy importforgalomban eddig is voltak vámadminisztrációs eljárási szabályok - jelezte a Világgazdaságnak Falcsik István ügyvéd, az RSM Hungary Zrt. vám-, jövedéki és termékdíj-tanácsadási üzletágvezetője.

Így az onnan érkező árukra bejelentési és bemutatási kötelezettség van érvényben, a vámeljárás jogszabályai szerint bizonyos feltételek határozzák meg, például az áru vámtarifális besorolása vagy származási helye, hogy kell-e, illetve milyen mértékű vámot kell fizetni, és azt is, hogy a termék behozatala engedélyköteles-e, avagy sem. Falcsik István hangsúlyozta, hogy a termékbesorolás alapján nemcsak vámot kell fizetni, hanem ha például Magyarországon kívánják vámjogi szabadforgalomba helyezni az adott árut, akkor az importra vonatkozó 27 százalékos általános forgalmi adót is le kell róni utána, amelyet bizonyos esetekben levonhatnak a vállalkozások.