Érezhető tünetek
Testünk lélegzés közben oxigént vesz fel és széndioxidot bocsát ki. Ha nem jutunk folyamatosan tiszta levegőhöz, az érezhető mentális és fizikai tüneteket - például teljesítménycsökkenést , levertséget és fejfájást - okozhat, de akár meg is betegíthet. Az elhasznált beltéri levegő ugyanis nem csak biológiai - például baktériumok, vírusok, penész, pollenek, atkák - hanem vegyi és égéstermékeket is tartalmazhat. Ezek származhatnak hétköznapi vegyszerekből, valamint a beltéri tüzelőberendezésekből, de a levegőt szennyezhetik olyan mindennapos tevékenységek is, mint például a főzés vagy mécses égetés.
A beltéri levegő akár 2-5-ször szennyezettebb lehet a kintinél, ennek hosszú távú belélegzése kifejezetten ártalmas lehet. Akár olyan asztmás kórképek kialakulásához is hozzájárulhat, amelyek igazoltan összefüggésbe hozhatóak azzal, hogy sok időt töltünk a rosszul szellőztetett, zár helyiségekben. Ennek egyik fő oka, hogy az elhasználódott levegőben megnő a páralecsapódás, valamint megsokszorozódhat a penész és az allergén anyagok száma.
Fontos a páratartalom
Szervezetünk számára a legmegfelelőbb a 40-60 százalékos páratartalom, az ennél alacsonyabb vagy magasabb hosszútávon egészségügyi kockázatot jelent. Míg az alacsony elsősorban légúti-, bőr- és szemproblémákat okoz, a magas páratartalom kedvez a poratkák, valamint a káros baktériumok és gombák elszaporodásának. A penészgomba jelenléte során felszabaduló káros anyagok nem csak légzési nehézségeket, hanem például emésztési zavarokat, izomfájdalmat, szemérzékenységet és fejfájást is okozhatnak.
Gyorsan és intenzíven
A rendszeres szellőztetésre nagy hangsúlyt kell helyezni, de ehhez minden esetben figyelembe kell venni a nyílászárókat is. A régi típusú fából készült ablakok kevésbé jól záródnak, mint az új, szintén fából vagy műanyagból készült változatok. A modern nyílászárók sokszor szinte hermetikusan zárnak - különösképpen akkor, ha nincs rajtuk légbevezető - ezért az ilyen helyiségeket gyakrabban kell friss levegőhöz juttatni.
Szellőztetéskor törekedjünk a gyors - 5-20 perces - de intenzívebb megoldásra. Tárjuk ki jó nagyra az ablakokat, igyekezzünk erőteljes kereszthuzattal kisöpörni az elhasználódott levegőt. Ébredés után, valamint lefekvés előtt mindenképpen szellőztessünk, de naponta többször is fordítsunk rá figyelmet. Minél kisebb a terület és minél többen tartózkodunk benne, annál gyakrabban, különösképpen akkor, ha a zárt téren belül dohányzunk, illetve ha kisgyermekeink vagy házi kedvenceink vannak.
Mechanikus szellőztetések és légtisztítók
Az ablakon való szellőztetés mellett használhatunk szabályozottan működő mechanikus szellőztető rendszert. Ebben az esetben a légcserét egyetlen központi ventilátor végzi, a friss levegő pedig a légbevezetőn keresztül jut be a zárt térbe. A mesterséges szellőztetés nem csak praktikus és kiszámítható megoldást jelent, hanem energiatakarékos is, hiszen a fűtési szezonban jóval kisebb hőveszteséggel kell számolni.
A szellőztetések mellett használhatunk különböző légminőséget javító készülékeket, amelyek segítségével párásítás közben kiszűrhetjük a levegőben található káros anyagokat. Az ion-, ózon- és káros vegyszermentes technológián alapuló légtisztítók folyamatos használatával nemcsak a számos egészségkárosító kórokozótól és irritáló anyagtól, hanem a dohányfüsttől is megszabadulhatunk.
