A magyar gazdaságnak a beruházásra kell épülnie, ami állandó külföldi tőkebeáramlást, modernizációt és kutatás-fejlesztést igényel – ismertette az iparfejlesztési stratégiát Nagy Márton miniszter. A nehéz körülmények ellenére tavaly az egy főre jutó GDP-ben újabb egy helyet javított az ország a 27 uniós tagállam rangsorában a huszadik helyre kerülve, az uniós átlag 75 százalékáról 77,5 százalékára zárkózott fel az ország – mutatott rá a gazdaságfejlesztési miniszter a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén.
A miniszter egyúttal figyelmeztetett: a beruházásokért folytatott küzdelemben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a minél nagyobb hozzáadott értéket képviselő projektek élvezzenek elsőbbséget. Nem mindegy, hogy az ellátási láncba melyik ponton kapcsolódnak be a magyar vállalatok, erős itthoni beszállítói kör felépítésére van szükség. Megjegyezte: a keleti nyitás politikájának eredményét nem az exportban kell keresni, hanem a beáramló külföldi működőtőkében, az ázsiai befektetők aránya ugyanis jelentősen bővült. Törekedni kell az ország hídszerepének fenntartására, Magyarországnak jól áll ez a szerep: miközben az autóipar alapvetően német hátterű, az akkumulátorgyártás fő partnerei keletről érkeznek – fejtette ki.
Messze még a klímasemlegesség
A jelenlegi gazdaság működésének átalakítására van szükség ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2020-ban kitűzött klímasemlegességi célt 2050-re – mutatott rá Huszár András, a Green Policy Center kutatóintézet vezetője. A szakember az első klímasemlegességi előrehaladási jelentésüket ismertetve kiemelte: alcélokat lenne érdemes megfogalmazni az elvárt kibocsátás-csökkentésre egyebek közt az ipar és a mezőgazdaság területén. Megjegyezte, hogy a nemzetközi rangsorokban Magyarország klímateljesítménye a középmezőnyben helyezkedik el, európai uniós viszonylatban azonban az átlagnál rosszabb a teljesítmény.
