Nagyot drágul az élet, a cégek mégsem adnak több fizetést

Az elmúlt napokban több cég is közölte, hogy valamilyen módon segítik munkavállalóikat az elszabadult infláció és a rezsiemelkedés okozta nehézségekkel való megküzdésben. A Magyar Telekom például 3 milliárd forint összértékű plusz javadalmazást fizet dolgozóinak a harmadik negyedévben. A Mol alkalmazottjai a havi alapbérük 5 százalékának megfelelő extra juttatást kapnak, a Kaposvári Villamossági Gyárban (KVGY) dolgozók pedig egyszeri, összesen 100 millió forint étékű „rezsibónuszra” számíthatnak. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a juttatások többnyire csak egy meghatározott időre szólnak, tehát az alapbérbe nem épülnek be.

Országos szinten nézve egyébként nem túl bizalomgerjesztő a cégek hozzáállása. „A dolgozók negyede kapott eddig bérkompenzációt, de csak ötödüknek emelkedett év elején és év közben is a fizetése” – ez derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készítettek. Korábban a lapnak nyilatkozó szakszervezetek is arról számoltak be, hogy áprilisban és májusban még ugyan kötöttek évközi béremelésekről szóló megállapodásokat a munkáltatókkal, de június óta már inkább csak egyszeri bérkompenzációt, „inflációs pótlékokat” adnak a cégek – ám sajnos ez a jelentség sem teljesen általános. „A bérkompenzáció főként azokon a területeken jellemző, ahol jelentős a munkaerőhiány, ezen belül is inkább ott, ahol a cég euróban vagy dollárban számol el, így legalább az egyre rosszabb forintárfolyamból származó nehézségek nem érintik őket” – írta a Népszava.

Még nem minden cég érzi meg a rezsiemelkedés súlyát. A rögzített energiaárakról szóló szerződések lejárta után azonban jelentős árrobbanásra számíthatnak majd. A korábbi számlák végösszegéhez képest legalább 4-5-szörös, de akár 10-15-szörös költségek lehetnek majd.

Az élet drágul, de a fizetés változatlan

Az augusztus 25-e és 30-a között lebonyolított felmérés eredményiből az látszik, hogy az alkalmazottak 70 százaléka nem kapott év közbeni béremelést, 41 százalékuk pedig egyáltalán nem számol azzal, hogy bármivel segítik majd őket a munkáltatóik a drasztikus áremelkedések miatt. Ráadásul foglalkoztatottak csaknem felének (42 százalékának) bérét már az idei év elején sem emelték. 

A válaszadók 89 százaléka úgy vélekedett, hogy a fizetésük növekedése nincs összhangban az árak emelkedésével. Ez a vélemény egyébként nem is annyira meglepő, ha azt nézzük, hogy augusztusban már 15,6 százaléknál járt az éves infláció, az élelmiszerárak pedig átlagosan 31 százalékkal lettek drágábbak az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva.

Az előzetes gazdasági várakozásokra nem igazán tudnak támaszkodni a vállalatok, amikor a jövőbeni béremelést tervezik. Jelenleg ugyanis túlságosan bizonytalan a helyzet. Tavaly év végén például már csupán 3-4 százalékos inflációt becsültek az idei évre, azóta viszont már 15 százalék feletti drágulásnál járunk, amely jelentős részben az orosz-ukrán háború kitörésének következménye.

Nagyon fontos lenne az inflációkövető béremelés

„A cégek mindegyike igyekszik igazodni a piachoz, az áremelkedésekhez, és igyekszik megtartani a jó munkaerőt. A rendkívüli béremelés azonban messze a vállalatok kisebb részére jellemző csupán” – nyilatkozta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Rámutatott, hogy sok cégnél nem is az a kérdés, hogy szükségesnek érzik-e a fizetésemelést, hanem az, hogy van-e erre forrásuk.

Az inflációkövető béremelés nagyon fontos lenne, a bérek reálértékét ugyanis csak így lehetne megőrizni – ezt már Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy az óriási bizonytalanság nem lehet többéves bérmegállapodást kötni.

Az inflációkövető emelés egyébként különösen a kis keresetű, minimálbérből élő dolgozóknak lenne életmentő – jegyezte meg Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Ezt a társadalmi csoportot ugyanis az átlagosnál is fájdalmasabban érinti a drasztikus rezsi- és élelmiszerdrágulás.