A bank360.hu szerint befektetési alapokba mentik a magyarok a pénzüket az infláció elől. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint június végén 13 522 milliárd forint volt már ilyen konstrukciókban, és egyetlen év leforgása alatt nagyjából 4 ezer milliárd forinttal nőtt az állomány.
Ennek egyik oka az árfolyamok emelkedése volt, de a hatalmas tőkebeáramlás is hozzájárult. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint az idei első hét hónapban csaknem 2 ezer milliárd forintnyi friss pénzzel gyarapodott az alapok állománya.
A lakosság számít a legnagyobb befektetésijegy-vásárlónak. Az első negyedévben csak 500 milliárd, a második negyedévben további 632 milliárd forintért vettek a háztartások befektetési jegyeket. A háztartásoknál lévő befektetési alapok állománya ennek köszönhetően először lépte át a 8 ezer milliárd forintot.
A statisztikák szerint sokan vásárolhattak befektetési alapokat a meglévő készpénzállományukból vagy folyószámlabetétjükből. Rájöhettek ugyanis arra, hogy a jelenlegi inflációs környezetben nagy hiba nem kamatozó eszközben tartani a megtakarításokat. Az alapok iránti kereslethez júniusban hozzájárulhatott a kamatokra és hozamokra kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) bevezetése is. Azoknak viszont nem kell fizetniük, akik még június végéig vásároltak befektetési alapokat.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: