Ami az élelmiszer-eredetű bakteriális fertőzéseket illeti, a campylobacter és a szalmonella a leggyakoribb az Európai Unióban. Minden évben több mint 91 ezer szalmonella- és 246 ezer campylobacter-fertőzést jegyez fel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA), de ezek csak azok az esetek, amelyekkel orvoshoz fordulnak a betegek. A valós számokat 9 millió körülire teszi a hatóság. Egy új tanulmány az ételkészítési szokásokat, jelesül a főzés közbeni kézhigiéniát vizsgálta, az eredmények a Food Control folyóiratban jelentek meg, és a Medicalxpress szemlézte.
A megelőzés hihetetlenül egyszerű
Az élelmiszerrel terjedő bakteriális fertőzések 40 százalékáért a nem megfelelő konyhai higiénia a felelős, kivált nyers csirke feldolgozása és elkészítése közben. Mindannyian ismerjük a megoldást: ez a rendszeres kézmosás . De mennyire követik az emberek ezt a nagyon egyszerű tanácsot? A tanulmány szerint nem kellőképpen - sokan nincsenek is tisztában azzal, milyen veszélyeket hordoz a nyers hússal való foglalatosság. A megkérdezett személyeknek a csirke feldolgozásával és a kézmosással kapcsolatos tudása, szokásai és felszerelése is rendkívül eltérő volt a mintavételül szolgáló öt országban: az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Norvégiában, Portugáliában és Romániában.
A célországokban 1890 személy kikérdezésével és 75 háztartás vizsgálatával zajlott az adatgyűjtés. A fogyasztókat három csoportba lehetett sorolni: fiatal egyedülálló férfiak, náluk a legvalószínűbb, hogy figyelmen kívül hagyják az élelmiszer-biztonsági szabályokat; kisgyerekes családok, akiknél nagyobb a kockázata, hogy szalmonella - vagy campylobacter-fertőzést kapnak el; és olyan háztartások, amelyekben idősek élnek.
Elismerés a norvégoknak és a briteknek
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A felmérés alapján a portugálokra és a románokra jellemző leginkább, hogy a nyers hússal való foglalatoskodás után nem mosnak kezet. Jóllehet a kikérdezés során mindenki tisztában volt a kézmosás fontosságával, a valós helyzetekben kevés alkalommal dokumentálták ezt a tudósok, magyarán, az elmélet és gyakorlat nem fedi egymást. Nyers csirkével való konyhai munka után a válaszolók alig harmada mondta, hogy szappannal kezet mosott. A norvégok 80 százaléka rendesen megmossa a kezét a nyers hús után, akárcsak a britek 64 százaléka. A portugáloknak csak 15 százaléka, a franciáknak alig 13 százaléka tesz így. A felmérésben szereplő román háztartásokban nem láttunk szappanos kézmosást nyers csirkehús érintését követően - közölték a kutatók.
"A románok feltehetően rendelkeznek megfelelő tudással a témáról, csak ez nem látszik meg a viselkedésükön, illetve egyes konyhákban nem volt folyó víz vagy kellő felszerelés a kézmosáshoz. A román, francia és portugál fogyasztók egy részének hamis ismeretei vannak a biztonságos kézmosásról, azt hiszik, a vízzel történő leöblítés elegendő. A franciák és a portugálok számára a nyers hús érintése nem számított olyan kockázatosnak, mint megérinteni a szemeteskukát, kifújni az orrot, megsimogatni a házi kedvencet, amely események után rendszeresen szappannal kezet mostak" - olvasható az uniós tanulmányban, amely nyomatékosítja: az eltérő ismeretek és szokások miatt a felvilágosító kampányokat az egyes országokra kell szabni.
Legjobban: