„A csapvizen keresztüli ólombevitel kockázata közel 700 ezer főt érinthet a fővárosban és a nagyvárosokban” – figyelmeztet hétfői Facebook-bejegyzésében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Az NNGYK térképes alkalmazása segítségével bárki ellenőrizheti, hogy lakóhelyén milyen mértékű az ivóvízben előforduló ólom kockázata.
Az ólom egy mérgező nehézfém, amelynek káros egészségügyi hatásai napjainkra jól ismertek. Nem volt azonban ez mindig így, az elmúlt évszázad első felében például még világszerte használták vízvezetékek alapanyagaként. Ma is elsősorban a ivóvízhálózatba beépített szerkezeti anyagokból kioldódva kerülhet ólom a csapvízbe – olvasható az NNGYK honlapján elérhető tájékoztatóban.
Az NNGYK felmérései szerint csapnyitáskor a hazai épületek 14, egyperces folyatást követően pedig 6 százalékában haladja meg a víz ólomtartalma az egészségügyi határértéket (10 mikrogramm/liter). A magas ólomkoncentráció magzatoknál és 6 éven aluli kisgyermekeknél károsan befolyásolhatja a központi idegrendszer fejlődését, ezáltal a gyerekek szellemi teljesítőképességét. Felnőtteknél pedig hosszú távon olyan problémákkal hozható összefüggésbe, mint a vérszegénység, idegrendszeri panaszok, vesekárosodás.
Érdemes hozzátenni, hogy az ólom fő beviteli forrása a levegő, a por és az élelmiszerek. A teljes bevitel mindössze 10-15 százaléka származik a csapvízből. Mégis komolyan kell venni az ivóvízzel kapcsolatos kockázatokat, hiszen azok hosszú távon jelentkeznek.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: