Egy amerikai kutatás szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek várható élettartama hosszabb lehet, mint a készüléket nem viselő halláskárosodottaké. Ha nem használja hallókészülékét, érdemes annak viselését is felvenni az újévi fogadalmai közé – tanácsolja dr. Kiss Sándor, fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa
A hallás legfontosabb érzékszerveink egyike, a verbális kommunikáció nélkülözhetetlen csatornája, ami összekapcsol bennünket a környezetünkkel. A halláskárosodás a becslések szerint világszerte 1,6 milliárd embert érint, és ez a szám az előrejelzések szerint 2050-re 2,5 milliárdra fog növekedni.
"Ha a hallás bármilyen ok miatt sem kezeléssel, sem műtéttel nem javítható, akkor hallókészüléket kapnak pácienseink" – magyarázza dr. Kiss Sándor, aki hozzáteszi, hogy bár sokan – tévesen – azt hiszik, hogy a hallókészülékkel visszaszerzik régi, tökéletes hallásélményüket, de valójában fokozatosan meg kell tanulniuk újra hallani. Legalább két-három hónap hordás után válik mérhetővé, hogy az eszköz milyen mértékben javította a páciens kommunikációs készségeit – magyarázza a szakember.
A hallókészülék hosszabb életkilátásokat jelenthet
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kezeletlen hallásvesztés csökkenti a várható élettartamot, emellett növelheti a társadalmi elszigeteltséget, a depresszió és a demencia kialakulását is. Mindeddig azonban nagyon kevés kutatás foglalkozott azzal, hogy a hallókészülékek használata csökkentheti-e a halálozás kockázatát. A The Lancet Healthy Longevity című folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány szerint a hallókészülék védő hatást gyakorolhat az emberek egészségére, és megelőzheti a korai halálozást. A kutatók a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozás Vizsgálati Felmérés során 1999 és 2012 között összegyűjtött adatokat felhasználva azonosítottak be 10 000 olyan felnőttet, akik kitöltötték az audiometriai és hallókészülék-használati kérdőíveket. A kutatók az értékelést követő 10 éven át követték nyomon mortalitási állapotukat. Az eredmények tanúbizonysága szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek halálozási kockázata 24 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult a készüléket nem viselő halláskárosodott felnőttekéhez képest, függetlenül az életkortól, etnikai hovatartozástól, jövedelemtől, iskolai végzettségtől vagy egyéb demográfiai paraméterektől. Nem volt azonban különbség a halálozási kockázat között a nem rendszeres használók és az eszközt soha nem használók között. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az alkalmi hallókészülék-használat nem biztos, hogy élethosszig tartó előnyökkel jár.
A hallókészülékkel való összecsiszolódás nagy türelmet igényel
"A hallókészülék rendelés fül-orr-gégész, audiológus szakember feladata, hiszen együtt kell, hogy járjon az érintett részletes fül-orr-gégészeti kivizsgálásával. A készülék kiválasztásakor az audiológusnak mindig figyelembe kell vennie a beteg személyes audiológiai, esztétikai igényeit, valamint anyagi lehetőségeit, és a betegedukációra is nagy hangsúlyt kell fektetnie. Ehhez a betegnek el kell sajátítania a készülék helyes kezelését, és rehabilitációs gondozás keretei között segítünk kommunikációs képességének fejlesztésében és a nagyothallással járó problémák leküzdésében" – részletezi dr. Kiss Sándor. Hozzáteszi: a rehabilitáció egy hosszabb folyamat, amelyben a beteg pszichés támogatása is kulcsfontosságú. Ahhoz, hogy nagyothalló pácienseink elfogadják a készüléket, tudatos és türelmes gyakorlásra van szükség, melynek során különböző körülmények között kell alkalmazni az eszközt. A kezdeti nehézségeket leküzdve azonban a hallókészülék használatának megtanulásával a nagyothallók magabiztosabbak lesznek, életminőségük javulni fog – hívja fel a figyelmet a szakember.
