Tágult az olló a kiadott építési engedélyek és a valóban megépülő lakások száma között. Míg előbbi 35 ezer körül volt tavaly, utóbbi 20 ezer közelébe csökkent – mondta el az ÉVOSZ szervezésében megvalósult, „A magyarországi lakáshelyzet áttekintése” című szakmai konferencián Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára. Szakértők beszéltek a magyarországi lakáshelyzet aktuális kérdéseiről és a lakáshelyzetre vonatkozó közép- és hosszú távú stratégiákról a Portfólió beszámolója szerint.
A támogatások felülvizsgálatára lenne szükség
A budapesti tranzakciók átlagára 50,8 millió forint volt tavaly, az átlagos négyzetméterár pedig 2022 harmadik negyedévében a 900 ezer forintot is megközelítette. A piacon egyre nagyobb arányban vannak jelen a befektetők, akik főként készpénzért vásárolnak, miután a lakossági hitelek átlagos hitelköltség-mutatója 2022 decemberére elérte a 11,3 százalékot, de a magas kamatkörnyezet miatt a projektfinanszírozás is elsorvadt. A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) március 21-i ülésén a magas kamatkörnyezet és az építőanyagárak inflációt meghaladó emelkedése mellett a kiszámítható áfaszabályozás hiányára, az újlakás építések alacsony számára és az állami megrendelések ciklikusságára hívta fel a figyelmet.
Fábián Gergely elmondta: a családok otthonteremtési támogatási rendszerének felülvizsgálatára lenne szükség. A háború miatt megemelkedett energiaárak következtében az energiahatékonysági fejlesztések ösztönzése a közeljövőben kiemelt érdek lehet. 2023 erős mélypont lesz a hazai lakáspiacon, sokat kell dolgozni azon, hogy 2024-ben elindulhassunk felfelé, feltehetően még a jövő évben is reálárcsökkenés lesz mérhető. A CSOK kapcsán a kormánynak vannak elképzelései, emellett az állam szerepe a fejlesztésekben a piaci szereplők közti kommunikáció, a rozsdaövezetek helyzetének kezelése és a jó külföldi példák hazai alkalmazása terén kell, hogy megjelenjen – mondta el Fábián Gergely.
Az új lakást egyre kevesebben engedhetik meg maguknak
A keresletcsökkenés már most számottevő, de a magas foglalkoztatottság pozitív és továbbra is elérhetők a támogatások. A fogyasztói bizalmi index ugyanakkor nagyon alacsony, a covid alatti szintjen van. A hiteloldal is csökkenő kereslettel találkozik, ami az árakban is meg fog mutatkozni, de inkább a tranzakciószámok fognak csökkenni, mint az árak. Nagymértékben lassult az új lakások eladásának száma, a finanszírozás és a megugró energiaárak hatására ugyanis a vevői és a projektfinanszírozási oldal is egyre nehezebb. Az új lakások árát a szabályok és az energetikai elvárások is felfelé tolják, ahol árcsökkenés jöhet, az magasabb kockázatú termékeket is jelent egyben. Az új lakásoknál a magas alapanyagárak és egyéb kivitelezési díjak miatt nem tudnak alacsonyabbak lenni az árak, éppen ezért a prémium piac felé mozdul el az új lakások piaca és egyfajta kiváltság lesz majd ilyenben lakni.
