Az antibiotikumhasználat világszerte nő, ami nagyrészt annak tudható be, hogy már Brazíliában, Oroszországban, Indában, Kínában és Dél-Afrikában is egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék ezeket a gyógyszereket. Ami alapvetően jó hír, hiszen már az elmaradottabb országokban is többen jutnak életmentő gyógyszerekhez. Viszont a széles spektrumú antibiotikumok terjedésének hátulütője is van: miattuk egyre inkább növekszik a gyógyszerekre rezisztens baktériumok száma. Ezzel egy ördögi körbe kerülünk: amikor a szerek már nem hatnak a rezisztens baktériumokra , az orvosok más típusokhoz nyúlnak, így idővel a kórokozók azokra is rezisztensé válnak. Végeredményként pedig nem lesz hatásos szer a kezükben, hiszen újabb antibiotikumok már nem igazán jelennek meg.
Leköröznek a baktériumok
Probléma az is, hogy míg egy emberöltő 30-40 év, az ember pedig lassan alkalmazkodik a betegségekhez és leküzdésükhöz, addig a baktériumok sokkal gyorsabban szaporodnak és változnak: egy-egy baktériumból meglepően gyorsan szelektálódhat teljesen új baktériumtörzs. A colinak és a staphylococcusoknak például már vannak ilyen törzsei, amelyekkel az orvosok már ma is alig tudnak mit kezdeni, mert a szokásos antibiotikumokra nem érzékenyek. A clostridium is egyre rezisztensebbé válik, ami egy ilyen veszélyes kórokozó esetén különösen vészjósló. Ha ez ellen nem teszünk valamit, akkor ismét az antibiotikumok előtti korszakban találjuk magunkat.
Új eszközök kellenek
A baktériumok elleni küzdelemben a nagy áttörést a monoklonális antitestek jelenthetik, azokkal ugyanis le tudják lassítani az antibiotikumrezisztencia kialakulását, méghozzá úgy, hogy közben hatékonyan legyőzik a baktériumok okozta fertőzéseket. Másik nagy előnyük, hogy célzottabb kezelést tesznek lehetővé, így nem károsítják a jótékony baktériumokat, amelyeket a jelenleg rendelkezésre álló antibiotikumok elpusztítanak. Magyarán a monoklonális antitestek úgy lassíthatják az antibiotikumrezisztencia kialakulását, hogy közben csökkenthetik az antibiotikumkezelés időtartamát, illetve toxicitását. Utóbbi azért hatalmas előny, mert a nagy dózisban alkalmazott antibiotikumok már végképp komoly toxicitást okoznak.
A monoklonális antitestek lényege ezzel szemben nem a toxikusság, hanem hogy aktiválják az immunrendszert, ezt eszközül használva pedig olyan betegeket is megmenthetnek, akiket gyógyszerrezisztens baktériumtörzsek fertőztek meg. Nem utolsó szempont az sem, hogy a monoklonális antitestek csökkenthetik a kórházban töltött napok számát, és segítségükkel kevesebb szövődmény léphet föl a sebészeti beavatkozás után is.
