Az azonban eddig nem volt világos, hogy a modern, "aktív" játékkonzolok jobbak-e, mint a hagyományos konzolok. A mostani kutatás során ausztrál tudósok megvizsgálták, milyen hatással van a gyerekek aktivitás-szintjére , ha a hagyományos elektronikus játékokat új generációs aktív konzolokra cserélik. Az összesen három évig tartó (2007-2010) kutatásban 56, 10-12 éves gyerek vett részt.
Az első nyolc héten a tudósok megtiltották a videojátékok használatát, és a csípőn viselhető hordozható eszközök (gyorsulásmérők) segítségével lemérték a gyerekek fizikai aktivitását. Ezt az időszakot két hasonló hosszúságú periódus követte, aminek során a gyerekek vagy a hagyományos, vagy az új generációs, aktív játékokkal játszhattak. A gyerekeknek ezen kívül a hét minden napján naplót kellett vezetniük a különböző tevékenységeikről.
A naplók tanúsága szerint a gyerekek átlagosan másfél órát töltöttek aktív szabadidős tevékenységekkel és közlekedéssel, illetve négy és fél órát ülő tevékenységekkel, aminek több mint felét a képernyő előtt töltött idő tette ki. A képernyő előtti idő legnagyobb részét a televíziózás emésztette fel (naponta átlagosan 107 perc), ezt követte a videojátékozás (átlagosan 44 perc), valamint a játékon kívüli számítógép-használat (24 perc).
A fizikai aktivitás-szint az adatok szerint nem igazán változott egyik periódusban sem, a hagyományos játékokkal összehasonlítva azonban a teljes játékmegvonás a testmozgással töltött időt közel négy perccel növelte, az ülő tevékenységek idejét pedig majdnem öt perccel csökkentette. Az aktív videojátékok használata szintén észrevehetően, napi három perccel növelte az aktivitás-szintet és több mint hat perccel csökkentette az ülő tevékenységek idejét. Bár ezek a különbségek aprónak tűnhetnek és nagy valószínűség szerint önmagukban klinikai jelentőséggel nem bírnak, azért fontosak, mert egyre több gyereknek van hozzáférése a különböző videojátékokhoz és számítógépes programokhoz, tabletekhez, okostelefonokhoz, az internetről és a közösségi médiumokról nem is beszélve.
"Emiatt már a rendkívül apró változások is segíthetnek a jelentősebb eredmények elérésében" - írják a tudósok. "Bár a mi kutatásaink elsősorban az otthoni környezetre koncentráltak, az iskoláknak is fontos szerepe lehet egy aktívabb környezet kialakításában." A téma iránt érdeklődök a British Medical Journal internetes oldalán olvashatnak bővebben a kutatásról.
