Ugyanaz a mechanizmus, ami a futás utáni eufóriát okozza, kedvetlenné teszi a rendszeresen futókat, ha egy edzés kimarad.
A Tufts Egyetem kutatói talán a jelenség biokémiai alapját találták meg azzal, hogy kimutatták: a rendszeres, intenzív testedzés az ópiáthoz hasonló hatású anyagokat szabadít fel az agyban. A kutatók a mérsékelt testedzésben egyenesen a kábítószer-függőség gyógymódját látják.
Egy hosszabb futás során a glikogénraktárak kimerülésével az agyalapi mirigy és a hipotalamusz endorfinokat kezd termelni, ami segíti a testedzés fenntartását. Az az érzés, hogy az ember képes lenne egész nap futni, hasonló az ópiátok fájdalomcsillapító hatásához. De vajon képes - e hasonló megvonási tüneteket is provokálni?
Ennek felderítésére a Tufts Egyetem pszichológiaprofesszora, Robin Kanarek vezette kutatócsoport 44 hím és 40 nőstény patkányt osztott négy csoportba. Az egyik csoportnak lehetősége volt egy kereket hajtani, a másiknak nem. Mindkét csoportot megfelezték, az egyik felébe került állatoknak mindössze napi egy órán át, a másikban levőknek egész nap lehetővé téve a táplálékfelvételt. Az állatok, miután heteket töltöttek a fenti körülmények között, naloxont kaptak. Ez a szer azonnali megvonásos tüneteket okoz, a humán gyógyászatban ópiát túladagolás esetén használják.
A Behavioral Neuroscience folyóiratban közölt eredmények szerint azoknál a patkányoknál, akik mozoghattak a kísérlet hetei alatt, szignifikánsan több megvonásos tünet volt észlelhető. Közülük is azok produkálták a legintenzívebb reakciót, akik csak napi egy órán át ehettek, és emiatt többet mozogtak. Ez a csoport jól modellezi az anorexia athletica kórképet, melynek lényege az állandó testedzéssel, és a fogyással kapcsolatos megszállottság.
"A testedzés, csakúgy, mint a droghasználat, az agyi jutalmazó rendszerben szerepet játszó endorfinok, illetve a dopamin termelését eredményezik - mondja Kanarek. Az étkezéshez, és az élet egyéb területeihez hasonlóan a mozgásban is a mértékletesség a lényeg." Kanarek professzor reméli, hogy kidolgozásra kerülnek testedzésre alapozó kezelési programok heroin-, illetve morfinfüggők számára. "A kocogás talán kiválthatja a droghasználatot, hiszen természetes módon aktiválja a jutalmazó rendszert" - írja. A szakember ezután mindezeknek az evészavarokkal közös neurobiológiai alapjait tervezi vizsgálni.
