A vér jó és rossz "utasai"
A koleszterin a vérben található zsírfajta, ami nélkülözhetetlen a különböző életfunkciókhoz. A koleszterin egy része a táplálék útján kerül a vérünkbe, a nagyobbik részét viszont a máj termeli. Általános megfogalmazásban létezik "jó" és "rossz" koleszterin. A jó és rossz megjelölés a koleszterin azon formájára utal, ahogy a vérben előfordul. A koleszterin a vérben nem oldódik, így lipoproteinokkal egyesül és így "utazik" a vérben. Ha a koleszterin a szövetekből a májba kerül, akkor a nagy sűrűségű lipoproteinokkal egyesül (HDL - high density lipoproteins). Ezt nevezzük jó koleszterinnek. Ha a koleszterin a májból a szövetek felé tart, akkor viszont alacsony sűrűségű lipoproteinokkal (LDL - low density lipoproteins) egyesül. Ezt nevezzük rossz koleszterinnek. Az a jó, ha a vérképünkben az LDL koleszterin alacsony és a HDL koleszterin pedig magasabb szintet mutat.
Mozgás az alacsonyabb koleszterinszintért
A legtöbb koleszterint - mint említettük - a máj termeli. A koleszterinszintünk kordában tartása nagyban függ az étkezési szokásoktól és fizikai aktivitástól. Az egyik legjobb koleszterincsökkentő módszer a mozgás.
Számos tudományos vizsgálat és kutatás támasztja alá a fizikai aktivitás előnyeit.
Életmódbeli változtatásokkal, diétával és mozgással csökkenthető nem csak a cukorbetegség kialakulásának esélye, hanem pozitívan befolyásolható a koleszterinprofilunk is.
Testmozgás hatására az összkoleszterin-szint csökkenése mellett növekszik a HDL-koleszterin aránya is. Ez azért kedvező, mert a HDL az érfalakból a májba szállítja a fölösleges zsírokat. A magas LDL koleszterin egészségünkre nézve veszélyes rizikótényező, de napi 30 perces mozgással hatékonyan csökkenthető.
A napi rendszerességgel végzett mozgás a vérnyomás értékeket is kedvezően befolyásolja. Fontos, hogy aki a rendszeres testmozgás mellett dönt, de előzőleg már egészségügyi problémái voltak, az kérje ki a szakorvos véleményét, mielőtt elkezdi a rendszeres sportolást.
Hogyan kezdjük el?
A testmozgás jó hatással van a vér koleszterin szintjére. A koleszterin az erek falára lerakódva érelmeszesedést okozhat, s ez szívinfarktushoz, vagy szélütéshez vezethet. Életmódváltással viszont sokat tehetünk a rizikófaktorok csökkentéséért. Ennek szerves része a mozgásszegény életmóddal való szakítás. Az elhatározás, és a következetesség az egyik legfontosabb tényező. Ha ez megvan, akkor már könnyebb dolgunk van. Számos sporttevékenységhez elegendő egy kényelmes sportcipő és megfelelő ruházat. Jó motivációs tényező, és kellőképpen hatékonyság növelő, ha fizikai munkáról edzésnaplót vezetünk, amelybe naponta beírhatjuk a mozgás időtartamát, és az aktivitás mértékét. Így mindig nyomon tudjuk követni fizikai állóképességünk fejlődését, és még az elégetett kalóriákat is ki tudjuk számolni, ha kíváncsiak vagyunk rá.
Kövessük a fokozatosság elvét!
Ha nem vagyunk hozzászokva a testmozgáshoz, nagyon óvatosan kell elkezdenie, és figyelnie kell, hogyan reagál a testünk a fizikai erőfeszítésekre.
Érdemes kezdetben futás helyett élénk tempójú, hosszabb időtartalmú sétákkal kezdeni, majd a fokozatosság elvét szem előtt tartva folytathatjuk jogginggal, majd futással, de próbálkozhatunk más mozgásformákkal is.
Azért ajánlatos "sportkarrierünket" kocogással, futással kezdeni, mert viszonylag csekély eszközigényű, mindig végezhető, és könnyen kiszámítható a sportolás során elégetett energia. A terhelés fokozatos növelése és a rövid, de rendszeresen végzett edzések sokkal többet érnek, és sokkal kevésbé veszélyesek, mint a ritkán végzett, de rendkívül intenzív testmozgás. Természetesen, aki nem szeret futni, biciklizhet, úszhat, vagy más mozgásos tevékenységet is folytathat (labdajátékok, csapatsportok stb).
Mindig olyan mozgásformát választunk, amelynek végzése örömöt okoz!
Több mozgás jobb életminőség
A rendszeres testmozgás minden életkorban jótékony hatással van a szervezetre. Már a mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás is javítja az egészségi állapotot (30 perc testmozgás naponta). A fizikai aktivitás rendszeres végzésével növelhetjük a szervezet teljesítőképességét és javíthatjuk az életminőségünket. Hazai és külföldi tanulmányok egyaránt igazolják, hogy heti 3-4 órás fizikai aktivitás már csökkenti a magas vérzsírszintet, és a szövődményeként fellépő érelmeszesedést, valamint a magasvérnyomás kialakulásának kockázatát. Tudatos magatartással, aktív testmozgással sokat tehetünk annak érdekébe, hogy megelőzzük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A testmozgás jobb közérzetet biztosít, és sikerélményt nyújt. Éljünk hát vele!
