A "dopping" angol szó származását kutatva a szál a dél-afrikában élő kaffer törzsek nyelvéhez vezet, eredeti formájában egy bódító hatású pálinkaféleség neve volt, melyet kultikus törzsi események alkalmából fogyasztottak. Noha az angolban csak a XIX. században jelent meg a szó, az ajzószerek fogyasztása jóval korábban kezdődött. Az Ázsiában babonás hittel fogyasztott teknősbékavértől kezdve, a dél-amerikai indiánok gombakivonatán át, mely több napos futásra tette őket képessé, egészen a ténylegesen élénkítő hatású kokalevélig tart a népes lista.
A doppingszerek - sajnos - ma is éppúgy népszerűek, mint korábban, pedig az amfetaminszedés első áldozata, az 1960-as római olimpián meghalt, dán kerékpáros halála óta eltelt évtizedekben, jócskán szert tettünk a kifinomult modern doppinghasználat okozta mellékhatásokra vonatkozó ismeretekre.
Hadd álljunk meg egy kérdés erejéig! Vajon kik használnak ma doppingszereket?
A fogyókúrázók, a konditermek látogatói, az élsportolók vagy a szabadidősportok űzői? Nagy valószínűséggel a többség rosszul tippelt.
Valóban, az élsportban van a legelkeseredettebb küzdelem a győzelemért, de az élsportolóknál - pont a "fair play" igénye miatt - a legszigorúbb az ellenőrzés is. A doppingvizsgálat éppúgy a felkészülés része, mint a rendszeres átfogó orvosi vizsgálat. Rájuk tehát sportorvosok vigyáznak. Nem így a szabadidősportoknál.
Lehet, hogy meglepetés, de tény, hogy a doppingszerek fogyasztásában ma már a névtelen tömegek az érintettebbek. Az olimpiai érmek megszerzése nekik álom csupán, de nem tilos eljátszani a gondolattal. Így azután több száz fiatalt kérdeztek meg egy nemzetközi szociológiai felmérés során, melyből kiderült, hogy a válaszadók több mint 60 %-a (!) hajlandó lenne beszedni az egészségét súlyosan károsító, esetleg akár halálos szereket is - a győzelemért, hírnévért, gazdagságért cserébe.
Hogy az eredmény mennyiben függ a sikerhajhász korszellemtől, a megkérdezettek fiatal korával magyarázható esetleges tudatlanságából vagy rizikóvállalási kedvéből, nehéz meghatározni, de menjünk most a feltevések világából a konkrét számokéba.
Ma Magyarországon évente 200.000 olyan látogatója van a fitness-kluboknak, akik hetente legalább háromszor fordulnak meg az edzőteremben, és közel harmaduk, ha csak egyszer is, de már élt valamilyen doppingszerrel. Többnyire fiatalok, akik a valós veszélyek mérlegelése nélkül szeretnének hamarabb izmosabbnak látszani, teherbíróbbak lenni.
Dr. Bakanek György az Ifjúsági és Sportminisztérium 2001. október-decemberi doppingszer-ellenes kampányának sajtótájékoztatóján fontosnak tartotta elmondani, hogy a felvilágosításnak azért van rendkívül nagy szerepe, mert valójában olyan külön kategória, hogy "doppingszer", nem létezik. A doppinglistára azok a gyógyászatban használatos és legális kereskedelmi forgalomban is beszerezhető szerek kerülnek föl, amelyek az orvosi javallattól eltérően, nagyobb dózisban használva alkalmasak teljesítményfokozásra. A doppinglistás szerek között vannak egyszerű meghűlés elleni gyógyszerek vagy közönséges vizelethajtók, amelyek a versenysportokban fontos súlycsökkentést gyorsan teszik lehetővé. Közös bennük, hogy azért kerültek tiltólistára, mert használatukkal a sportolók az esélyegyenlőség ellen vétenek.
A szteroidokkal más a helyzet, mert ezek az egészséget is súlyosan károsító anyagok, így tiltásukban az egészségügyi szempontok dominálnak.
A szteroidok olyan szteránvázas vegyületek, amelyek a férfi nemi szerv szövetében termelődnek, és az izmok felépítését segítik. Az orvosi gyakorlatban a szteránvázas vegyületek alkalmazásának számtalan javallata van, többek között a legyengült szervezetek felerősítésére is adagolják, ha valamiért a szükségesnél kevesebb van belőle. A sportoló fiatalemberek - merthogy a szteroidokkal túlnyomó többségben a férfiak élnek - szervezetéből azonban nemhogy hiányzik, hanem inkább túlteng a hormon. Amikor külső forrásból további szteroidokat juttatnak a szervezetbe, a szabályzás első reakciója, hogy minél hamarabb szeretné kiüríteni a fölösleget, amely nagy terheket ró a kiválasztó-szervekre, ezért károsodnak a vese és a máj. Volt rá példa, hogy már néhány kúra után rosszindulatú daganatok fejlődtek ki. Kiválasztószerv a bőr is, melyen gennyes pattanások, hegek jelennek meg. Az erek kitágulása miatt a bőr jellegzetes piros színű lesz, ugyancsak az erek tágulásának következménye lehet a látásromlás. A szteroid-fogyasztás hatására csökkennek a szexuális funkciók, terméketlenség, a nőknél elférfiasodás, szőrösödés, ill. kopaszodás jelentkezik. Rövid szedési periódust követően is megdöbbentő tünetek jelentkeznek. Néhány év után a szív és érrendszer rugalmas szöveteinek károsodásával, 40 éves kor fölött gyógyíthatatlan magas vérnyomással és szívelégtelenséggel kell számolni.
A legszomorúbb, hogy a hosszú távú hatások nagyon alattomosak, a tünetek jelentkezésekor a szervezetet károsító folyamatok már visszafordíthatatlanok. Nem ritka a hirtelen, minden előjel nélkül bekövetkező szívroham és halál.
A sportorvosok a 2001-es kampány idején a gyakorlatban is szeretnék bebizonyítani, hogy az izmos test elérésének vannak eredményes és az egészségre teljesen ártalmatlan alternatívái. Két önként vállalkozó fiatalember Dr. Martos Éva sportorvos felügyelete mellett, tiltott szerek nélkül, engedélyezett táplálék-kiegészítők segítségével hajt majd végre gondosan kidolgozott edzésprogramot. A kampány szakemberei ígérik, az eredmény nem fog elmaradni a szteroidokkal produkálhatótól, igaz, kicsivel nagyobb akaraterőt és keményebb munkát követel a sportolóktól. Azok számára, akik tartós erőnlétet, megmaradó izmokat szeretnének, és a testmozgás számukra valóban öröm és életforma, valójában ez az egyetlen olyan út, amin érdemes elindulniuk.
A táplálék-kiegészítők esetében fontos az átgondolt alkalmazás, hiszen ahogy nevük is jelzi, ezek csak kiegészítők, elsősorban a helyes táplálkozáson van a fő hangsúly. A nemzetközi statisztika adatai alapján a táplálék-kiegészítők mintegy 20 %-a tiltott szereket is tartalmaz. Magyarországon az Ifjúsági és Sportminisztérium doppingszer ellenes kampányához kapcsolódva belekezdett legújabb programjának megvalósításába, melynek célja, hogy olyan, védjeggyel ellátott készítmények kerüljenek az üzletek polcaira, amelyek a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő laboratóriumi vizsgálatok alapján garantáltan doppingszer-mentesek. A tervek szerint a szükséges jogi szabályozás elkészítése és a laboratóriumi háttér beüzemelése után a 2002-es év elejétől jelentkezhetnének önként azok a gyártók és forgalmazók, akik igényt tartanak a hiteles igazolásra, miszerint termékük csak engedélyezett és az egészségre teljesen ártalmatlan összetevőket tartalmaz.
Dr. Bakanek György hozzátette, hogy a nemzetközi gyakorlattal ellentétben Magyarországon nem jellemző, hogy a táplálék-kiegészítők doppingszereket tartalmaznának, hiszen több ezer szúrópróbaszerűen végzett vizsgálatból mindössze egy terméknél találtak doppinglistás, ám szerencsére az egészségre ártalmatlan összetevőt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság törekvéseivel összhangban lévő programra leginkább azért van szükség, hogy ez így is maradjon. A nemzetközi tendencia ugyanis az, hogy a szabadidősportokban egyre terjed a doppingszer-használat. Végül két hasznos tanács a táplálék-kiegészítők fogyasztóinak és azoknak a sportolóknak, akik, ha csak ideiglenesen is, de valamilyen gyógyszer szedésére szorulnak:
Csak OÉTI- és KERMI-engedéllyel ellátott készítményeket fogyasszanak, és mindig tájékozódjanak azok összetételéről. A gyógyszerek esetében - különösen a versenysportolóknál - ezen felül érdemes tájékozódni, hogy hatóanyagaik között nincs-e tiltott vegyület. Minden gyógyszert lehet ugyanis a doppinglistán nem szereplő hatóanyagúval helyettesíteni. Részletes listát és információkat az Ifjúsági és Sportminisztérium által útjára indított www.szteroid.hu internetes oldalon találhatnak az érdeklődők.
