Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a napi aktivitásunk növelése segíthet megakadályozni a hátfájás súlyosbodását, összehasonlítva az ülő életmóddal. Az eredmények szerint akár már 40 perccel kevesebb ülőmunka is javíthatja a hátfájást.
Megnőhet a hátfájás kockázata, ha valaki túlsúlyos, idősebb vagy nagy mértékben érinti a stressz. A szakértők szerették volna közelebbről megérteni, hogy milyen életmódbeli beavatkozások lehetnek a leghatékonyabbak a hátfájással küzdők számára. A BMJ Open azt vizsgálta, hogy a folyamatos ülés napi egy órára történő csökkentése hogyan segíthet a hátfájásban.
A vizsgálat hat hónapja alatt azoknál a résztvevőknél, akik átlagosan napi 20 perccel növelték mérsékelt vagy erőteljes aktivitásukat, és naponta 40 perccel csökkentették az üléssel töltött időt, kevésbé súlyosbodott a hátfájás, mint a kontrollcsoportban, akik huzamosabb ideig ültek. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a napi tevékenységek egyszerű változtatásai segíthetnek a hátfájással szenvedő embereknek.
A jelenlegi tanulmány kutatói további szempontokkal egészítették ki a vizsgálatokat. Keresték a hátfájás, az ülőmunka csökkentése, az inzulinérzékenység, a rokkantság és a paraspinalis izomzsír-frakció közötti összefüggéseket. A paraszpinalis izmokban lévő zsír és az inzulinrezisztencia egyaránt összefügg a hátfájással.
A vizsgálat egy randomizált, kontrollált vizsgálat másodlagos elemzése volt. A kutatásban 64 felnőtt vett részt. Mindegyikük testtömeg-indexe elhízásra vagy túlsúlyra utalt, és a résztvevők kevesebb, mint kétórányi mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitásról számoltak be hetente. Gyorsulásmérővel mérve a résztvevők legalább 10 órát, vagy az idejük legalább 60 százalékát ülve töltötték. A résztvevőknek metabolikus szindrómájuk volt, ami miatt a csoport fokozottan veszélyeztetett a cukor-, és a szívbetegségek kialakulásának. A kutatók kizárták azokat a résztvevőket, akik már cukorbetegek, túlzott alkoholt fogyasztottak vagy dohánytermékeket fogyasztottak. A kísérlet megkezdése előtt a kutatók körülbelül egy hónapig gyorsulásmérőkkel mérték a résztvevők fizikai aktivitását és az üléssel töltött idejüket. A kutatás hat hónapig tartott.
Az egyik csoport igyekezett minden nap egy órával csökkenteni az üléssel töltött idejét. A kontrollcsoport a megszokott életmódot folytatta. Az aktívabb csoport résztvevői, átlagosan napi 20 perccel növelték a mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitást, és napi 40 perccel csökkentették üléssel töltött idejüket. A végeredmény azt mutatta, hogy az aktívabb csoport nem észlelt változást a hátfájásában, míg a kontrollcsoport statisztikailag szignifikáns növekedést tapasztalt hátfájásának súlyosbodásában. Az eredmények szerint tehát az aktivitás megváltoztatása is előnyös lehet azoknak, akik hátfájást szenvednek.
A tanulmány szerzője, kutató és gyógytornász Jooa Norha a következő megállapításokat emelte ki a Medical News Today-nek: „A hátfájás gyakori és néha rokkant panasz. Korábbi kutatások azt sugallták, hogy a hosszan tartó ülés a hátfájás kockázati tényezője lehet, de a mi vizsgálatunk az elsők között volt, amely ténylegesen megvizsgálta, mi történik, ha kevesebbet kezdünk ülni. És valóban azt tapasztaltuk, hogy a napi ülésidő korlátozása segíthet megelőzni a hátfájást” – tette hozzá.
A hátfájás továbbra is kihívást jelentő probléma, amellyel orvosok és szakemberek foglalkoznak. Az eredmények rámutatnak arra, hogy egy egyszerű életmódban történő beavatkozás hogyan javíthatja a klinikai gyakorlat eredményeit és az érintettek életét.
