Gusztustalannak tartjuk, pedig nagyon hasznos: a fülzsír, bár elsőre taszítónak tűnhet, fontos védelmi szerepet tölt be. Elsődleges szerepe meggátolni, hogy a külvilágból kórokozók, por, kosz, vagy akár apró bogarak a fülbe jussanak. Továbbá kevesen tudják, de egészségünkről is fontos dolgokat árulhat el, állagából és színéből komoly betegségekre is következtethetünk. Az Iflscience cikke összefoglalta, milyen következtetéseket vonhatunk le belőle, és mi mindenre érdemes figyelni egy fültisztítás során.
A fülzsír színe erről árulkodhat
A fülzsír egészséges esetben halvány narancssárga színű – kezdetben világosabb színű, majd az idő múlásával sötétedik, ahogy a szennyeződések és baktériumok felhalmozódnak rajta. A világosabbtól a borostyánbarnáig gyakorlatilag bármilyen szín rendben van, bizonyos árnyalatok azonban problémát jelezhetnek.
- A zöldes árnyalat fertőzésre utalhat.
- A fekete szín arra utalhat, hogy fülzsírdugó okoz elzáródást, hatására pedig felhalmozódtak a szennyeződések.
- A fülzsír vérrel is keveredhet, ami pirosas árnyalatot kölcsönöz neki. Azt jelzi, hogy a hallójárat megsérülhetett, ez rendszerint fokozott váladékozással is jár.
Bizonyos betegségekről a fülzsír szaga is árulkodhat, ezeket azonban jóval nehezebb laikusként azonosítani az elszíneződésekhez képest. Egyes kutatásokban a fülzsír illatanyagaiból próbálták kiszűrni a Parkinson-kórt, az eredmények szerint nagy pontossággal sikerült is ez a tudósoknak. Létezik továbbá egy ritka állapot, az úgynevezett a juharszirup-betegség (maple syrup urine disease), melynek hatására a fülzsír édes illatú lehet. Egyes korai tanulmányok arra az eredményre jutottak, hogy a folyósabb állagú fülzsír az emlőrák fokozott kockázatát jelezheti, de nagyobb volumenű, hiteles kutatási eredmények nem tették egyértelművé az összefüggést.
Egyes tanulmányokban sikerült tökéletesen megkülönböztetni olyan mintákat, amelyek daganatos betegekétől származtak és amelyeket egészséges egyénektől vettek. Szakértők szerint érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a fülzsírból származó minták elemzésére, az abban található, zsírszerű anyagok ugyanis a vérmintánál is többet árulhatnak el bizonyos betegségek kialakulásáról és stádiumáról.