Az angolban a grogginess szóval jelzik azt, amikor valaki egyfajta különös, alvás és ébrenlét közötti állapotban van. Dr. Natasha Bijlani szerint az érintett álmos, nehezen gondolkodik, felkelés után pedig sokáig összeszedetlen, bágyadt. A külföldi szakirodalom "sleep inertia"-ként hivatkozik a jelenségre, ennek megint csak nincs pontos magyar fordítása, de körülbelül azt jelenti, hogy alvási képtelenség.
Matthew Walker, a Kaliforniai Egyetem idegtudománnyal és pszichológiával foglalkozó professzora azt mondja, számos ok állhat a grogginess háttérében: ilyen például az alvási kronotípusunknak nem megfelelő szokások kialakítása, a kevés vagy rossz minőségű alvás, illetve a különféle alvászavarok. Ez ugyan megmagyarázza, általánosságban véve miért küzdenek az emberek a grogginessnek nevezett állapottal, de mire vezethető vissza a tény, hogy a járvány miatti bezártság óta egyre többen számolnak be hasonló tapasztalatokról?
Kevés napfény, rossz alvásminőség - és az otthonlét
Az első és talán legfontosabb indok, hogy az állandó otthonlét alatt sokkal kevesebb napfény ér minket, mint egyébként - véli Colin Espie, az Oxford Egyetem professzora. A fertőzésveszély csökkentése miatt az érintett országokban az emberek csak nagyon indokolt esetben hagyhatják el a lakásukat, akinek pedig nincs erkélye, kertje, az akár napokra is beszorulhat a négy fal közé. "A napfény az egyik legalapvetőbb biológiai jele az éberségnek, így érthető, hogy a hiánya dekoncentráltabbá tehet" - mondja a szakember, hozzátéve: a folyamatos hírolvasással sem teszünk jót az energiaszintünknek, mert állandó riadókészültségben élünk miatta, és úgy érezhetjük, reménytelen a helyzetünk.
Az is számít, milyen az alvásunk minősége. Dr. Bijlani úgy gondolja, aki rosszul alszik, az számíthat rá, hogy reggel fáradtan, elgyötörten ébred. "A pandémia rendkívül nehéz helyzetet teremt, sokan stresszesek, idegesek a történtek miatt, ami teljesen érthető. Ez a felfokozott idegállapot azonban meglehetősen negatív hatással lehet arra, hogyan és mennyit alszunk" - magyarázza a szakember.
Szintén előidézheti a grogginess-érzést maga az otthonlét is. Mivel nem kell mennünk sehová, megszokott napi rutinunk szétcsúszik, hajlamosabbak vagyunk szabadabban kezelni a lefekvés és a felkelés időpontját. Ha viszont hajnalig fent kukorékolunk, de fél kilenckor már ki kell szállnunk az ágyból, hogy oda tudjunk ülni a géphez dolgozni, ne csodálkozzunk, hogy olyanok vagyunk, mint akin átment egy úthenger.
Mit tehetünk, hogy frissebbek legyünk?
Amennyiben mi is tapasztaljuk a jellegzetes tüneteket, első lépésként alakítsunk ki egy élhető kelési és fekvési rutint - hangsúlyozza Dr. Bijlani. Próbáljunk meg mindennap ugyanakkor kelni és feküdni, és igyekezzünk mindig eleget aludni. Ehhez Espie professzor szerint alaposan meg kell ismernünk személyes szükségleteinket. Ha például mindig is későn fekvők voltunk, és megtehettük, hogy sokáig alszunk, ne változtassunk rajta, mert az fölösleges stressz a szervezetnek.
Gondoskodjunk arról is, hogy mindennap elegendő napfény érjen minket. Sétáljunk sokat a kertünkben vagy olyan helyeken, ahol alig vannak emberek. Ha ez nem lehetséges, álljunk ki az erkélyünkre vagy akár az ablakba, és 15-20 percig élvezzük a napsugarakat.
A Time4Sleep vezetője, Jonathan Warren úgy vélekedik, lényeges, hogy a hálószobánkban is megteremtsük a harmonikus pihenéshez szükséges feltételeket. Az ágyunk, párnánk legyen kényelmes, lefekvés előtt pedig minden elektromos eszközt kapcsoljunk ki. Jó hatással lehet ránk az esti forró fürdő, az olvasás vagy a meditáció is. Espie professzor kiegészítésképpen azt javasolja, törekedjünk arra, hogy a hálószobánk nyugodt, védett terület legyen, ami mentes az aggodalmaktól, stressztől idegességtől. Egy olyan hely, ahol feltöltődhetünk, testileg és lelkileg is helyrerázódhatunk.
Finnország ezzel a stratégiával tartaná kordában a koronavírust - részletek az nlc.hu cikkében .
Forrás: independent.co.uk
