Az ízületek az ízületet alkotó csontvégekből állnak, amelyeket ízületi porc borít. A két, egymással találkozó csontvég közül az egyik domború (ez az ízületi fej), a másik homorú (ízületi vápa), így illeszkednek össze. Normális esetben ezek a porcfelszínek olyan pontosan rásimulnak a csontvégekre, hogy csaknem súrlódásmentes mozgást biztosítanak.
Lassan alakul ki a fájdalmas betegség
Ízületi porckopásról, orvosi nevén artrózisról akkor beszélünk, amikor a porc állományának lebontása és felépítése nincs egyensúlyban, vagyis a lebomlás nagyobb mértékű, mint a felépítés. Itt megemlítendő, hogy a növekedés befejeztével az ízületi porcsejtek már alig osztódnak. Ha pedig az adott porcréteg elvékonyodik vagy megsérül, megreped, nem tudja hatékonyan ellátni a súrlódásgátló szerepét, ezért a terhelést sem fogja már kellően bírni, emiatt tovább sérül.
A panaszok általában évek alatt alakulnak ki, kezdetben az illető még nem érez semmit, de testében már elindult az artrózis folyamata. Mivel a porc nem bírja a terhelést, ezért az átrakódik az alatta lévő csontra. Ez a fokozódó nyomás miatt tömörül, keményebbé válik, és így már alulról is kap egy plusz terhelést a por, ami erős fájdalommal párosul. Leggyakrabban a kéz, a csípő és a térd, valamint a gerinc ízületei betegszenek meg.
Ráadásul a fájdalom és a folyadék felgyülemlése miatt megnő az ízület belső nyomása, amely csökkenti az ízületet áthidaló és stabilizáló izmok erejét. Ennek következtében az ízület lazává válik, vagyis többé nem tart rendesen. Ez további túlterhelést, ami pedig gyulladást okoz, vagyis egy ördögi kör alakul ki, amelyben a fájdalom egyre nő. Az artrózis legrosszabb esetében a porc annyira elpusztul, lekopik, hogy a csontok közvetlenül egymáson súrlódnak, ez pedig minden egyes mozdulatot kínszenvedéssé tesz.
Elsődleges vagy másodlagos?
A kezelés és a kiváltó okok szempontjából két csoportra osztják az artrózisos eseteket. A primer, vagyis elsődleges porckopás eredete ismeretlen, általában az idősebb korosztályt érinti, főként a 45 év feletti nőket. A szekunder, vagyis másodlagos artrózis kialakulásának okát ezzel szemben fel lehet deríteni: az ízületek sérülésétől kezdve a fejlődési rendellenességen, genetikai hajlamon és anyagcsere-betegségen át számos életmódbeli, illetve környezeti tényező is közrejátszhat. Kialakulása nemhez és korhoz nem kötött, egész fiatalkorban is megjelenhet.
Ízületi porckopások például gyakoriak bizonyos munkakörökben, például azoknál akik, légkalapáccsal dolgoznak ez a kézre, csuklóra és vállra ható erős vibrációnak tudható be. Főként a csípőre, gerincre lehet rossz hatással, ha a munkakörnyezetünk nem ergonomikus, nem megfelelő tartásban ülünk és állunk, amíg dolgozunk.
Ezenkívül az élsportolóknál is gyakori az artrózis, hiszen hosszú évekig nagy terhelés nehezedik az ízületeikre. A túlzott mozgás nem tesz tehát jót, de a mozgásszegény életmód sem - főleg ha az elhízással társul (márpedig ez elég gyakori). Már 5 kilogramm súlyfelesleg 50 százalékkal megnöveli a térdízületi artrózis kialakulásának kockázatát, hiszen a túlsúly többletterhelést jelent a porcoknak.
Gyógyítani nem, megelőzni viszont lehet
Az ízületi porckopás azon kórképek közé tartozik, amelyek jelenleg nem gyógyíthatók, ám kezelhetők. A kezelési módszerek pedig meglehetősen széles skálán mozognak a fájdalomcsillapítóktól kezdve a protézisműtétekig . Az artrózis folyamata lassítható vagy akár teljesen megállítható, de ehhez általában életmódváltásra és gondos odafigyelésre van szükség.
Először is fontos felismerni a kiváltó okot (amennyiben szekunder artrózisról van szó), és azt mielőbb megszüntetni. Az ideális testsúly elérése, a rendszeres, könnyű fizikai aktivitás, gyógytorna pedig mind hozzájárulnak a porcok egészségéhez.
